szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

Újabb kutatások szerint a 6 milliméternél nagyobb átmérőjű elváltozások gyakrabban bizonyulnak melanomának (rosszindulatú pigmentsejtes daganat), mint a kisebbek.

A rosszindulatú bőrdaganatok szűrésére jelenleg az ABCDE rendszert használják, amely a melanóma öt, szabad szemmel is megfigyelhető tulajdonságát vizsgálja. Ennek alapján egy bőrelváltozás akkor gyanús, ha aszimmetrikus (A), szabálytalan a széle (B, border irregurality), egyenetlen a színe (C, color variegation), átmérője nagyobb 6 milliméternél (D, diameter) és külleme változik (E).

Bár a méret jelentőségét sok tanulmány alátámasztja, néhány kutató vitatja annak kizárólagos használatát, hiszen így a 6 milliméternél kisebb daganatok kikerülnek az orvos látóteréből. A New York-i Orvostudományi Egyetemen 1300 páciensről eltávolított, 1657 melanomára gyanús szövettani mintát vizsgáltak meg. 804 minta (48,5 százalék) volt nagyobb 6 milliméternél, ebből 138 (8,3 százalék) esetben igazolódott melanóma. A 804 esetből 41 (5,1 százalék) volt invazív (bőr mélyebb rétegeit érintő), és 62 (7,7 százalék) in situ, azaz csak a bőr felületes rétegeiben jelentkező daganat. A 853, 6 milliméternél kisebb elváltozás esetében 13 (1,5 százalék) volt invazív, és 22 (2,6 százalék) volt felületes melanóma.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a 2,01 milliméter és 6 milliméter közötti elváltozások esetében a melanóma rizikója milliméterenként nem változott, míg az 5,01-6 milliméteres és a 7 milliméteres minták esetében az 1 milliméteres növekedés megkétszerezte a kockázatot. Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyanús bőrelváltozások méretét az ABCDE rendszer részeként kell értékelni és nem önállóan.

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt húsz évben jelentősen emelkedett a bőrdaganatok előfordulása és megkétszereződött a szövettani mintavételek száma, ezért igen jelentősek az olyan bizonyítékokon alapuló, egyszerű vizsgálatok, mint az ABCDE rendszer, mert elősegítik az orvos döntéshozatalát a szövettani mintavételek szükségességét illetően.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bari Máriusz Plázs

Bőrrákot gyógyíthat a brokkoli-kivonat

A John Hopkins Egyetem tudósai szerint a brokkoliból készített, kenőcsként használandó kivonat megelőzheti a bőrrákot. A szulforafán nevű hatóanyaggal korábban már kimutatták: a gyomorrák kialakulását is vissza tudja szorítani.

Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Plázs

Kikre leselkedik az alattomos melanóma?

Mennyire gyakran szoktuk tükör előtt megvizsgálni az anyajegyeinket? Pedig nem ártana minél sűrűbben elvégezni az önvizsgálatot, s ha bármi furcsát észlelünk, orvoshoz fordulni. Egyes korosztályoknál a bőrrák ugyanis a leggyakoribb daganat Magyarországon. Ám ha idejében felismerik, a betegség csaknem minden esetben gyógyítható.

MTI Plázs

Hogyan kerüljük el a bőrrákot?

A szoláriumozás a 35 év alatti korosztály esetében 98 százalékkal növeli a bőrrák kialakulásának veszélyét, de akár egyetlen alkalommal történő mesterséges barnulás is 22 százalékkal magasabb kockázattal jár - állítják ausztrál kutatók.

MTI Plázs

Új gyógyszer bőrrák ellen

A bőrrák gyógyszeres kezelésének új lehetőségéről számoltak be az Európai Onkológiai Szervezet (ECO) barcelonai kongresszusán; az eljárás lényege, hogy a rákos sejteket úgy pusztítják el, hogy túltöltik őket oxigénnel.