Ezen új eredmények fényében a kutatók új elhízás elleni szereket hozhatnak létre, így a túlsúllyal szorosan összefüggésbe hozható betegségekkel - magas vérnyomás, cukorbetegség - is hatékonyabban vehetik fel a harcot.

Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium és más nemzetközi kutatóintézetek összefogásával végzett kutatás során a tudósok radiokarbonos kormeghatározással vizsgálták az emberi DNS-t, így fedezték fel, hogy a zsírsejtek száma még nagy súlyvesztés után is konstans marad, ezért valószínű, az, hogy mennyi zsírsejt található a szervezetünkben, már gyermek- illetve kamaszkorban eldől.

A radiokarbonos eredetvizsgálatot általában régészek és paleontológusok alkalmazzák a leletek korának meghatározására. A radiokarbon, vagy karbon-14 a kozmikus sugarak, és a légkör kölcsönhatásainak következtében jön létre, és igen kis mennyiségben az atmoszférában és az ételben is kimutatható. A radiokarbon koncentráció közel azonos volt az utóbbi 4000 év során, azonban az 1950 és 1963 között végzett nukleáris kísérletek következtében jelentősen megváltozott.

A mostani kutatás során a tudósok a DNS karbon-14 felvételével vizsgálták a zsírsejtek kialakulását és növekedését. A vizsgálatok szerint évente mindössze a zsírsejtek 10 százaléka cserélődik ki, függetlenül a kortól és testsúlytól. "Vizsgálataink szerint a zsírsejtek mennyisége a tinédzserkor után nem változik jelentősen - nyilatkozta Bruce Buchholz, a nemzeti laboratórium munkatársa. A zsírsejtek azonban képesek a növekedésre, így térfogatuk is megnőhet, és ez okozza az elhízást."

A kóros elhízás mostanra jelentős közegészségügyi problémává nőtte ki magát világszerte. Az elhízás következtében ugyanis jelentősen megnőhet az olyan súlyos betegségek kialakulásának esélye, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a különböző kardiovaszkuláris betegségek.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint a 70'-es évek eleje óta egyre gyakoribbak a kórosan túlsúlyos esetek. A 20-76 éves korosztályban az elhízás aránya 25 év alatt 15 százalékról (1976-80-as adat) 32,9 százalékra (2003-04-es adat) növekedett.

"Kutatásunk tanulsága szerint az elhízott embereknek a fogyás után is vigyázniuk kell rá, hogy mit esznek, hiszen a zsírsejtjeik továbbra is képesek több zsír elraktározására" - szögezte le a kutató. Az elhízás leggyakrabban a szervezet energia-egyensúlyának megbomlása miatt alakul ki, azaz túl sok kalóriát fogyasztunk, miközben keveset mozgunk.