A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idősebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy működött, mint a fiatal egereké.
   
A fehérjéknek, a sejtek alapvető vegyületeinek hasznos működése gyakran csak rövid ideig tart. Ténykedésük befejeztével a lehető leggyorsabban el kell távolítani őket a sejtből. A "takarító" feladatot szervezetünk elvégzi, ám hatékonysága csökken a korral. Ez vezet főbb szerveink, így a szív, a máj, az agy öregedéséhez, bizonyos időskori betegségek kialakulásához.
   
Ha a máj sejtjeiben romlik az öntisztítás hatékonysága, az egész szerv rosszabbul végzi el a szervezet méregtelenítését is, holott éppen idősebb korban szednek az emberek egyre több gyógyszert, amelyek lebontásában a májra hárul a legnagyobb feladat.
   
Ana Maria Cuervo és kutatócsoportja genetikailag módosított egerek májsejtjeiben olyan receptormolekulák termelődését segítette elő, amelyek elvégezték ezt a takarítást. Mindez a májfunkció jelentős javulásához vezetett még a nagyon öreg kísérleti állatoknál is. A tanulmány szerint a kétéves egerek - emberi életkorban ez 80 éves kornak felel meg - mája olyan hatékonyan tisztította a vért, mint a fiatal egereké. 
   
A génmódosítás emberek esetében nem alkalmazható. Cuervo szerint azonban eredményei kezdeményezhetnek olyan kutatásokat, amelyek az állatkísérletet másoló (humán) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetnek, sőt másfajta szövetekre is kiterjeszthetik a vizsgálatokat.