Matthew Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének (AAAS) éves találkozóján számolt be eredményeikről.
Az agykutató elmondta, hogy amikor az érzelmeket szavakká formáljuk, az érzelmi önkontrollért is felelős agyi területhez fordulunk, ez pedig szabályozza a szorongást. Lieberman funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel (fMRI) követte, hogy a tanulmányban résztvevők agyának éppen mely régiói működnek élénken.
A kísérletben egészséges önkénteseknek érzelmekkel telt, rémült vagy dühös arcokat ábrázoló képeket mutattak. A tesztalanyok eközben megnyomhattak egy gombot, amely az adott érzelmet kifejező szóra utalt. Amikor így szavakba önthették az érzést a résztvevők, a készülék megnövekedett agyi aktivitást mutatott az úgynevezett ventrolaterális prefrontális kéregben, amelyről ismert, hogy csillapítja a negatív érzelmeket. Ugyanakkor csökkent tevékenységet észleltek az amigdalában, amely az agyban olyan érzelmek feldolgozásáért felelős, mint a félelem, a düh és az agresszió.
Lieberman úgy véli, mindez megmagyarázza, hogy miért ragadnak egyes emberek papírt és ceruzát, amikor teli vannak szorongással. Következő vizsgálataikban pókoktól rettegő és szorongásos zavarral élő emberek agyi válaszát tanulmányozzák: változtat-e valamin, ha szavakba öntik érzelmeiket.
