„Az ízlelés után tudni lehetett, hogy az adott táplálék milyen célt szolgált: az édesek magas energiatartalommal bírtak, a sósak elfogyasztásával többféle ásványi anyag került a szervezetbe, míg a savanyú és a keserű ízek sokszor arra figyelmeztették eleinket, nem jól teszik, ha esznek a megkóstolt – valószínűleg romlott - ételből" – ad rövid történeti visszatekintést Szűcs Zsuzsanna dietetikus. Ahogy a szakember mondja, azt, hogy milyen ízeket, ízkombinációkat fogyasztunk szívesen, a megszokás, az otthonról hozott szokások erősen befolyásolják.
„A szülő a saját ízlését adja át a gyerekének, hiszen a mama főztje, azaz, hogyan fűszerez, mennyire sózza az ételeket, sokáig meghatározó. Minél többféle ételt kínálunk a gyereknek, és minél változatosabban készítjük el azokat, annál többféle ízt fog elfogadni. Persze nem csak a család, hanem a tágabb környezet, az adott ország konyhájának sajátosságai is döntőek abban, milyen ízű ételeket kedvelünk jobban.
A teljes cikket elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.
-
SE.App.Providers.ProviderDataBase
-
SE.App.Providers.ProviderDataBase
-
SE.App.Providers.ProviderDataBase
Milyen ízeket szeretünk, és miért?
Savanyú, keserű, sós, édes – a négy alapíz közül az utolsó már születésünk pillanatától fontos szerepet játszik az életünkben. Az anyatej édeskés ízét ugyanis könnyen elfogadják az újszülöttek, de a másik három íz felismerését is ősi mechanizmusok mozgatják: volt idő, mikor az ennivaló hasznosságának és fogyaszthatóságának megállapításhoz elengedhetetlen volt egy kis kóstoló.

Valóban küszöbön a világháború? Megnéztük, mennyi alapja van Orbán Viktor riogatásának
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Mesterséges Intelligencia által generált videót terjeszt a Harcosok Klubja arról, hogy ukrán katonák egy apát rángatnak el a családja mellől, majd halálra verik
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.