Huszonhárom évvel ezelőtt, április 26-án egy ezer méter magas lángoszlop miatt korábban virradt Csernobilban. Az ukrán kisváros neve azóta fogalommá vált, megtanítva a világot, hogy van mitől félni. Az addig soha nem tapasztalt sugárterhelés egészségügyi, illetve kulturális hatásait vettük számba.

1986. április 26-án reggel a svédek jöttek rá elsőként Európában, hogy a Szovjetunióban atomerűmű-baleset történhetett. Diplomáciai úton azonnali felvilágosítást kértek Moszkvától, ám a szovjet kormányszervek tagadtak. Mihail Gorbacsov május 14-én beszélt először a balesetről a nyilvánosság előtt. Több mint két évtizeddel később még mindig több millió ember (különböző becslések szerint 5-8 millió) él a csernobili radioaktív szennyezés által mérgezett területeken. A gőzrobbanás, majd égés következtében ugyanis igen veszélyes anyagok is a levegőbe kerültek. A legnagyobb mennyiségben kiszabadult - de távolról sem az egyedüli - radioaktív anyag, a cézium 137-es izotópjának (137Cs) felezési ideje kissé meghaladja a 30 évet, ugyanúgy, ahogy a stronciumé is, a baleset radiológiai (és így egészségügyi) következményei még évszázadokig jelentkezni fognak. Nem véletlen, hogy van olyan falu az egykori reaktor közelében, ahová 900 évig tilos a belépés.

Elhagyott otthonok. Kísért a múlt
© AP

A világon az eddigi legnagyobb, atomreaktorban történt robbanás legintenzívebb hatása három szomszédos volt szovjet tagországban, a ma már független Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban jelentkezett. A következményeket azonban jóval több országban érzékelték. A robbanás során kiszabadult cézium-137 több mint fele a légkörön  keresztül eljutott más európai országokba. Legalább tizennégy európai ország (Ausztria, Svédország, Finnország, Norvégia, Szlovénia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Svájc, Csehország, Olaszország, Bulgária, Moldávia és Görögország) területén haladta meg a radioaktivitás a 37 kBq/m2 szintet, ami már szennyezésnek minősül.
 
"Nekünk óriási szerencsénk volt, mert annak ellenére, hogy a szokásos szélirány átfújta volna az országon a sugárfelhőt, ehelyett Nyugat-Európa felé vitte, épphogy kaptunk a radioaktív anyagokból" - idézte fel a történteket a hvg.hu megkeresésére Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) volt igazgatóhelyettese. A szakember szerint éppen ezért nem kellett különösebb védőintézkedéseket hozni, mint a többi érintett országban. Itthon még a máshol kiosztott jódtablettákra sem volt szükség.

Mint minden hasonló esetben, amikor nem megfelelő a tájékoztatás egy ügyben, itt sem mindenki fogadja el a szakember magyarázatát. Miközben Pellet arról beszél, hogy nem tud olyan megbetegedésekről Magyarországon, amely Csernobil számlájára írható, az internetes fórumokon hemzsegnek az olyan bejegyzések, amelyek a 23 éve történt katasztrófának tulajdonítják betegségüket. "A hírek arról szóltak, hogy nincs mitől félnünk, nem ér ide a sugárzás... Egyéves volt az első kislányunk, másfél évvel később született a második gyermekünk. Mindkettőjüknél agyalapi mirigy daganatot diagnosztizáltak. Az egyiknek hét éve volt a műtéte, a másiknál csak most derült ki a betegség" - írja az egyik hozzászóló.

A szörnyű baleset egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, sőt, az ellentmondásos adatok között is nehéz kiigazodnia annak, aki többet szeretne megtudni. A legfrissebb, az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével végzett egészségügyi kutatás adatai szerint a problémák sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint ahogy az eddig publikált tanulmányok jelezték. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése "csupán" 4 ezerre becsüli a robbanás miatt bekövetkező halálesetek számát. Ám a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatokra alapozott becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 200 ezer ember halt meg a baleset következményei miatt 1990 és 2004 között. Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva.

A Greenpeace által is felkarolt tanulmány négy csoportot különít el az érintetteken belül. Elsőként számolnak a mentésben résztvevő munkásokkal (likvidátorok), köztük a polgári és  katonai személyzettel, akiket helyreállítási munkálatokra és a reaktort beborító szarkofág felépítésére vezényeltek a helyszínre. Majd a súlyosan  sugárszennyezett területekről (az erőmű 30 kilométeres körzetében) kitelepítettekkel, illetve a kevésbé (de még így is súlyosan) sugárszennyezett területek lakosaival, és végül az első három csoportba tartozó családokba született gyermekekkel.

© AP

A kutatók hangsúlyozzák, ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás következtében valóban megugrott a rákos megbetegedések száma. A három leginkább érintett, ex-szovjet országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, a kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége miatt. (A pajzsmirigyráknak hosszú a lappangási ideje, így még további megbetegedésekkel is számolni kell.) A likvidátorok körében, illetve az ő gyermekeinél leukémiát is diagnosztizáltak. De ugyanúgy nőtt a gyomor-, tüdő-, mell-, vastagbél-, csontvelő- és nyirokrendszeri rákok előfordulása. De nemcsak a rákkal fizetünk az emberi mulasztásért, a kiszabadult radioaktív anyagok belégzése a légzőrendszert is károsította, tüdőasztmát, krónikus hörghurutot okozva. Sőt, genetikai rendellenességeket is előidézett a káros izotópok nagy mennyisége, Ausztriában, Németországban és Norvégiában is jegyeztek már fel a csernobili baleset következményének tulajdonított kromoszomális elváltozásokat.

Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 4 ezer, főleg gyerekeknél regisztrált pajzsmirigyrákos megbetegedés - kilenc halálesettől eltekintve - gyógyulással végződött. Hangsúlyozzák, hogy ők nem találtak bizonyítható növekedést a leukémia és egyéb rákos megbetegedések gyakoriságában, amely a balesettel összefüggésbe hozható lenne. Míg Mihail Balonov, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakembere, aki a baleset idején a Szovjetunióban volt tudós, egyenesen arról beszélt, hogy "a baleset következményei döntően gazdasági és pszichológiai jellegűek, nem egészségügyi vagy környezeti problémák."
 
A Greenpeace szerint valószínűtlen, hogy csak Oroszországra, Fehéroroszországra és Ukrajnára korlátozódnának a baleset hatásai. Európa-szerte keletkezett tanulmányok mutatták ki a csernobili balesetnek tulajdonítható születés előtti sugárfertőzés lehetséges hozzájárulását a spontán vetélésekhez, az alacsony születési súly kialakulásához, a gyermekhalandóság növekedéséhez. Szerintük bármely leírás, amely a következményeket a balesetnek tulajdonítható több rákos haláleset számának megbecsülésével igyekszik kifejezni, rendkívüli módon leegyszerűsíti a valójában okozott szenvedések széles skáláját.

Csernobil megjelenése a kultúrában – bibliai félrefordítástól a videojátékig (Oldaltörés)

Egyesek úgy tartják, már a Biblia is utal a katasztrófa bekövetkeztére. Ez részben egy fordítási hibának köszönhető, a Jelenések Könyve 8:10-11 szerint ugyanis: „A harmadik angyal is trombitált, és leesék az égről egy nagy csillag, égve, mint egy fáklya, és esék a folyóvizek harmadrészére, és a vizek forrásaira. A csillagnak neve pedig Üröm: változék azért a folyóvizek harmadrésze ürömmé; és sok ember meghala a vizektől, mivel keserűekké lőnek.”

A félreértésre az adott okot, hogy  az ukrán „csornobil” szó jelentése „fekete fű”, vagy „fekete szár”, illetve a fekete, vagy közönséges üröm neve is így hangzik. A bibilai magyarázatot alátámasztani próbálók felfigyeltek rá, hogy a város neve is ebből ered.  Csakhogy a fenti idézetben angolul a 'wormwood' szó szerepel, amely a fehér, vagy abszintürömöt jelenti. Egy fordítói hiba elég volt ahhoz, hogy hihetővé tegye, az atomerőmű tragédiája a közelgő apokalipszis egyik jele.

A mára szimbólummá vált óriáskerék a Csernobiltól
négy kilométerre lévő Pripjaty városában
© AP

A bibliai jóslatban kételkedők rámutatnak, hogy a fáklyaként hulló csillagot a reaktor robbanásával azonosítani legalábbis erőltetett párhuzamnak tűnik - vagy akár interkontinentális ballisztikus rakétára is ráhúzható János jövendölése.

Serge Schmemann New York Times-ban 1986. július 25-én megjelent cikke – Chernobyl Fallout: Apocalyptic Tale – egy meg nem nevezett, de ismert orosz írót jelölt meg a fordítási hiba forrásaként. Külön érdekesség, hogy a „csornobil” szó nem jelenik meg a Biblia ukrán változatában. Az eredeti görög szó, az 'apszinthosz' fordítása pedig 'polyn' lett, ami az ürömfélék rendszertani kategóriájára, nemzetségére vonatkozik. Ide tartozik a fehér, illetve a fekete abszint is, ez szolgálhatott tehát a félreértés alapjául.

Nem csak a Szentírásban találunk egyébként olyan irodalmi vonatkozásokat, amelyek az 1986-os katasztrófa előtti időből származnak, mégis szinte mindenki Csernobillal azonosítja őket. A volt Szovjetunióban például az atomerőmű körül felhúzott tiltott zóna a Sztugarszkij-fivérek 1972-es regényének, az Útszéli pikniknek a helyszínével vált azonossá.

A műben szereplő tiltott zónát sokan a reaktor körül létesített 2800 négyzetkilométeres terület analógiájának tekintik. Utóbbi területen egyébként a kitelepítés óta sajátos élővilág alakult ki, többek között egy olyan ázsiai lófajta él itt nagy számban, amelyet a katasztrófát követő években telepítettek a területre. Számos vakmerő érdeklődő kísérel meg bejutni minden évben a zónába – ahová egyébként vezetett túrákat is szerveznek –, hogy emléktárgyakat gyűjtsenek és különlegességeket találjanak. A körzetben tevékenykedő kutatók saját magukat „sztalkereknek” nevezték el, Andrej Tarkovszkij 1979-es, azonos című filmje után, amely merít a már említett Útszéli piknikből is, ám többen úgy vélik, hogy az 1957-ben a majaki nukleáris üzemanyag-feldolgozóban történt baleset szolgált a film alapjául. A majaki incidenst követően – Csernobilhoz hasonlóan – több ezer négyzetkilométeres biztonsági zónát hoztak létre. Az 1986-os tragédia után a terület őrzésére beosztott katonák, illetve az erőműben dolgozó szakemberek szintén "a Zónaként" kezdték emlegetni az ukrán-fehérorosz határon átívelő területet.

A reaktortól mindössze négy kilométerre fekvő Pripjaty városa is többeket megihletett. Az elhagyatott településen egykor közel ötvenezren éltek, s a rozsdásodó sárga óriáskerék, vagy a panelházak repedéseiből sarjadó növények képe mára világszerte eggyé vált a nukleáris katasztrófa emlékével. Ez a város szerepel Karl Schroeder 2001-es Pripjaty sárkánya című novellájában is, amely a közeli jövőben bekövetkező terrortámadásról szól, s megjelenik benne a többek között az Elena Filatova természetfotós által ihletett „zónajárók” képe. A fiatal hölgy az internetnek köszönhetően óriási ismertségre tett szert, amikor a zónában (azon belül is a reaktornál és Pripjatyban) készült fényképeit feltöltötte a weboldalára. A fényképek valósak, ám Elena megkapó történetet is kanyarított a képek köré, amit a mainstream média is bemutatott.

Kirándulás az atomerőműhöz - Elena Filatova nem fél a sugárzástól
© kiddofspeed.com

A videojátékok készítőit is megihlette a téma, a S.T.A.L.K.E.R.: Clear Sky és folytatása, a Shadow of Chernobyl című játékok olyan területen játszódnak, amelyet az erőmű környékéről mintáztak, a Call of Duty 4. című lövöldözős játékban pedig a főhősnek egy társával együtt álcaruhás mesterlövészként kell eljutnia Pripjaty központjába, ahol egy fegyverkereskedőt kell kiiktatniuk. A küldetés a már említett óriáskerék alatt fejeződik be.

Szellemváros, az atomerőművel - pillanatkép a S.T.A.L.K.E.R.-ből
© AP

Sok kritikus hangot lehetett hallani a játékok készítésének idején, amelyek szerint pénzzé teszik a tragédiát, ám aki csak virtuálisan is, de bejárta a kietlen szellemvárost, valószínűleg soha nem felejti el a hátborzongató érzést, amelyet az egyik pillanatról a másikra megváltozó több ezer élet lenyomata hagyott hátra.

Kulcsár Hajnal

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bari Máriusz Tech

Megmenthette volna Csernobilt

Orosz tudósok egy csoportja azt állítja, újszerű ásványra leltek az Északi-sarkkörön, a Kibinszkij-hegységben. A lelet, amelyet egyelőre csak 24-7 néven emlegetnek, képes a folyékony nukleáris hulladék radioaktív sugárzását elnyelni. Mások szerint ez egyáltalán nem újdonság.

MTI Tech

Boltív Csernobil fölött

Új, biztonságos védőpajzs és nukleárishulladék-tároló épül a csernobili atomerőműnél, közölte hétfőn a finanszírozást összehangoló londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Felbomlott a Lungo Drom ellen létrejött koalíció

Felbomlott a Lungo Drom ellen létrejött koalíció

Még pörög az építőipar, de már látszik az aranykor vége

Még pörög az építőipar, de már látszik az aranykor vége

Miért akad be időnként egy dallam, amit aztán egész nap dúdolunk?

Miért akad be időnként egy dallam, amit aztán egész nap dúdolunk?

Ha ezt megnézni, meg fogja érteni, mennyire kicsik is vagyunk

Ha ezt megnézni, meg fogja érteni, mennyire kicsik is vagyunk

Új értékelés: Brezsnyev nem tehetett semmit, amikor Kádár János a sarkára állt

Új értékelés: Brezsnyev nem tehetett semmit, amikor Kádár János a sarkára állt

„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie

„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie