Malacok sejtjeit ültetik át cukorbetegekbe

Az átültetett sejtek sertésinzulint termelnek, amely nagyon hasonló az emberi inzulinhoz, csökkenti a páciensek vércukorszintjét. A Living Cell Technologies elnevezésű cég reményei szerint a sejtátültetés kitolhatja az 1-es típusú diabétesz hatásainak jelentkezését, például a vakságot, a koszorúér megbetegedéseit vagy a végtagok amputációját.
 
Teljes gyógyulás vagy a tünetek végleges megszűnése azonban nem várható Bob Elliott, a cég orvosigazgatója szerint sem. Egyes kutatók aggályosnak tartják a beavatkozást, mert úgy vélik, hogy új vírusok kerülhetnek át a sertésekről az emberre, míg mások azt kifogásolják, hogy nem volt elegendő állatkísérlet, mielőtt az emberi kipróbálást megkezdték.
 
Elliott csütörtökön elmondta: csak elméleti annak kockázata, hogy sertésből származó retrovírus megfertőzheti az embert. "Nincs bizonyíték ilyen kockázatra, senkinél nem bukkant fel retrovírus" - mondta. Mint hozzátette, a malacok - amelyek sejtjeit felhasználják - olyan szigetekről származnak, ahol teljesen zárt, steril környezetben élnek - őseik 150 éve kerültek oda -, nem hordoznak semmilyen ismert kórokozót, amely megfertőzheti az embert. 
 
A tudós két korábbi tanulmányt is lefolytatott már; az elsőt 1995-96-ban Új-Zélandon hat pácienssel, a másodikat 2007-ben tíz emberrel Oroszországban. Az első próba során az egyik páciensbe átültetett sejtek még 12 évvel később is termeltek inzulint. A többieknél vagy kilökődtek a malacsejtek, vagy egy év után leállt az inzulin termelődése.
 
Csütörtökön a mostani próba első sejtátültetésre váró páciensének megfigyelése kezdődött el, két hónap elteltével kerülhet sor a transzplantációra. Eztán Elliott elmondása szerint további néhány hónapot várnak, mielőtt újabb önkéntesnek ültetnének át malacból származó sejteket.
 
A sejteket hínárból nyert membránba csomagolják be, hogy a befogadók immunrendszere ne ismerje fel, és ne lökje ki azokat. A "csomagolás" miatt immunszupresszorokat sem kell szedniük a pácienseknek.
 
A próbában részt vevő nyolc embert 1000 önkéntes közül választották ki, valamennyiüknek súlyos, 1-es típusú diabétesze van. Ennél a betegségnél a test tévesen ellenségként ismeri fel, ezért megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Eltér a felnőttkorinak is nevezett, 2-es típusú cukorbetegségtől, melynél termelődik inzulin, ám a szervezet fokozatosan elveszti képességét arra, hogy megfelelően használja fel.