A bonni, a darmstadti, a mainzi egyetem és az amerikai Harvard Medical School kutatói felfedezték, hogy a tudatos álomnál az agy egyszerre két tudatállapotban leledzik. Az alvó agy álmodik, és ezzel egy időben az álomfantáziákat valóságellenőrzésnek veti alá. Ezt a képességet el lehet sajátítani.
   
A rémálmok elsősorban azért rémisztőek, mert az álmodó "készpénznek" veszi őket. Az ilyenkor érzett félelem fölöttébb valósnak tűnik. Egyesek azonban észreveszik, hogy álomképeik a fantázia szüleményei. Eddig nem lehetett tudni, hogy e tudatos álmok során mi megy végbe az agyban - tájékoztatta Ursula Voss bonni pszichológus a Die Welt című német lapot.
   
A kutatók először azzal próbálkoztak, hogy a kísérletben részt vevő hallgatóknál tréninggel fokozzák a tudatos álom valószínűségét. A résztvevőknek a heti ülések során például olyan szituációkat kellett kigondolniuk, amelyek alapján el tudják különíteni az álmot a valóságtól. Ilyen mankó, ha be tudjuk fogni az orrunkat, és mégis tudunk lélegezni.
   
A húsz résztvevő közül hatnak sikerült ily módon négy hónap alatt legalább heti háromra növelni tudatos álmaik gyakoriságát. A kutatók ezután megvizsgálták agyműködésüket, és megállapították, hogy a tudatos álmok során a homloklebeny jóval aktívabb, mint alapesetben.
   
A homloklebeny, más néven frontális kortex felelős a történések kritikus értékeléséért, és az álmok során többnyire inaktív. A többi agyterületen azonban minden ugyanúgy zajlik le a tudatos álom során, mint a normál álom esetében. Olyan, mintha az agy egyik része hirtelen felébredne, míg a többi tovább aludna - magyarázta Voss.
   
Bár az eredmények egyelőre átmeneti jellegűek, a kutatók remélik, hogy a tudatos álmodás elsajátításával a rémálmoktól kínzott emberek megtanulhatják, miként ellenőrizhetik álmaik valóságosságát. Így a fantáziák elveszítenék félelmetes mivoltuk egy részét. 
   
A kutatás a pszichózisban szenvedő betegeken is segíthet, mivel e betegségnek is velejárója a nem felismert fantáziálás. A tudatos álomhoz képest itt fordított a helyzet: az érintett ébren van, fantáziáit mégsem képes kritikusan elemezni. Lehetséges azonban, hogy ezt is el lehet sajátítani, így a betegek megtanulhatnának különbséget tenni a valóság és az őrület között - vélekedett a szakértő.