Panama a legdélibb országa Közép-Amerikának. Ez a Costa Rica és Kolumbia között elterülő földszelet ugyan kisebb mint Skócia, de bámulatos természeti látnivalókat kínál. Az ország egyik felén egy őserdő terül el, a másikon egy alvó, hét kráterű vulkán magasodik, örökzöld erdőkkel borítva. Panama kellős közepén is van ám látnivaló, a földnyúlványnak 150 folyója, 3 tava, 14 nemzeti parkja van és bámulatos az élővilága. Panamában több madár fajt találunk, mint Amerika és Kanada együttes területén, és annyi állatfajt, hogy számba se tudnánk őket venni. A gazdag állat- és növényvilágnak részben az az oka, hogy a keskeny földsáv lehetővé tette rengeteg állat- és növényfaj északról délre történő vándorlását, és megannyi ezek közül meghonosodott a kedvező trópusi éghajlat alatt.  

 Panama mindkét partja mentén több száz lakatlan sziget található, néhányon, mint például a Bocas Del Toro tartomány szigetein álomi tengerpartokat találunk, melyek nem csak sekélyek és tiszták, de hangulatosak is, hiszen a helyi lakosok kis kunyhókban, halakat és sört árulnak a fürdeni vágyóknak. Más szigetek, köztük a San Blas szigetcsoport a Karib-tengeri oldalon, a Kuna Yala részei, amely autonóm területnek számít, és az ország lenyűgöző bennszülött törzsei közül a Kunának nyújt otthont. A Kuna mellett még 6 indián törzs él az országban, akikkel igazán izgalmas egy találkozás, hiszen még nem veszítették el a kultúrájukat a tömegturizmus következtében, és a csoportok mindennapi életét megtapasztalni óriási élmény az odautazónak. 

Panama City, a főváros sem kevésbé izgalmas. A hely keveréke a régi gyarmati negyedeknek és a modern felhőkarcolóknak, szuper éttermekkel és hangulatos szállodákkal. A Casco Viejo, a régi városrész, a rozzant utcáival és az eldugott éttermeivel például teljességgel kihagyhatatlan. Az éttermek a spanyol, afrikai és indián konyha ételeit kínálják, de csak moderáltan fűszerezettek, így sokkal kedveltebbek, mint a szomszédos országok erős ízvilágú konyhái. Panama a legalacsonyabb népességű országa Közép-Amerikának. A mindössze 3 milliós lakosság többsége spanyol ajkú, római katolikus, mesztic, és igen barátságos, éppen ezért a nagyvárosok – annak ellenére, hogy van néhány komolyan lerobbant könyék – többnyire biztonságosak.  

Panama klímája trópusi, van egy esős és egy száraz évszak. Ez utóbbi decembertől májusig tart, így az ország remek úti cél a téli hideg elől menekülő európaiaknak, főleg hogy ezt a részt a hurrikánok is elkerülik. A panamai klíma érdekessége, hogy még felhős időszakokban is, napfelkeltekor mindig süt a nap, és naplemente után szinte mindig feltámad a szél. A Lonely Planet Panamáról szóló útikönyve szerint az ország „ellenállhatatlan úti cél az előrelátó turistának”, hiszen az ország még tömegturizmus nélküli szűz terület, amelyen egyelőre átsiklik az átlagturista figyelme. Ők Mexikót és Costa Ricát részesítik előnyben és ennek egyszerű az oka, hogy Panama eddig nem támogatta a turizmust és nem csábította és bátorította látogatásra az „idegeneket”. 

Ez részben az ország viharos a történelme miatt van, amely alatt a panamaiaknak elege lett az „idegenekből”, hiszen azok folyton a fejük felett civakodtak. Először a franciák, aztán Kolumbia és végül az USA vetett szemet e értékes földterülete, amely remek kereskedelmi útvonalat biztosít az Atlanti és a Csendes-óceán között. Az út a Panama csatorna megépítéséért nem is volt egyszerű menet, korrupciós harcokkal (innen a „panamázás” kifejezés), drogkereskedelemmel, diktátorok feszítette belügyi problémákkal, de végül is megépült az átkelő, amely egészen mostanáig az ország első számú bevételét képezte. 

Csakhogy manapság egyre több óriás hajó épül, amelynek a Panama csatorna már kicsi, így annak a kiszélesítéséig az ország kénytelen volt más bevételi források után nézni. A turizmus kézenfekvő ötlet volt, hiszen az ország nem csak festői, de az egyik legmennyeibb madárleső, búvárkodó és barangoló helye nem csak Amerikának, de az egész világnak. Amikor Panama megnyitotta kapuit az idegenforgalom előtt a látogatókés a befektetők nem is késlekedtek, főleg hogy az országban az adóhelyzet is remek (Panama kedvelt off-shore desztináció), és az ingatlan árak, valamint a megélhetési költségek is kellemesen alacsonyak. Az amerikai mágnás, Donald Trump gyerekei máris lecsaptak Panama Contadora-szigetére, ahol a Dubaji The Burge szállóhoz hasonlatos komplexum épül majd az elkövetkezendő években Trump Ocean Club elnevezéssel. 

Persze azért nem kell nagyon izgulni az ország „ártatlanságának” elvesztésért. A Panama csatornából adódó üzlet még mindig azt jelenti, hogy Panama soha nem lesz kiszolgáltatott, és soha nem fog úgy függeni a turizmustól, mint mondjuk Costa Rica, és ugyan az ország még gyerekcipőben jár ezen a területen, már képes volt tanulni a szomszédok hibáiból. A turisztikai hivatal kezdettől fogva az öko- és a kalandturizmusra koncentrál, és okosan teszi, hiszen itt van mivel versenybe szállni. Mert Panama akármilyen igényt kielégít, nézegethetünk aligátorokat és lajhárokat egy csatorna szafarin, raftingolhatunk, fák felett repülhetünk drótkötél pályákon, búvárkodhatunk cápákkal, túrázhatunk és biciklizhetünk teljes biztonsággal. A lakosok egyik jellegzetes mondása, hogy „légy üdvözölve Panamában”, amelyet gyakorta hajtogatnak, és most már biztosak lehetünk benne, hogy ezt komolyan is gondolják. 

Krisztina O'Brien