A kutatók egyre több bizonyítékkal rukkolnak elő arra vonatkozóan, hogy a géneknek igen fontos szerepük van abban, hogy ki számíthat hosszú életre. Családi örökség szokott lenni a kirívóan hosszú élet, ezért gyanítható, hogy a “hajlam” öröklődik. A fejlett országokban a száz év felettiek aránya 1:6000. A szuperhosszú életűek, akik 110 évnél is tovább élvezhetik a földi létet, még ritkábban fordulnak elő, 7 millióból csupán egy ember akad.

Az idősebb mezőny. Kevesebb a férfi

MTI/EPA

Van egy olyan régi mondás, aminek az a lényege, hogy ha valaki eléri a 80 évet, nagyobb az esélye, hogy a századikon is még ünnepeltetheti magát. A megállapítás bír némi tudományos háttérrel is. Néhányan nem betegszenek meg olyan gyakran, mint mások. Sok százévest évtizedeken át elkerülnek a betegségek, távol maradnak az olyan nyomorúságos állapotoktól, mint az elbutulás, a szívbetegség vagy a magas vérnyomás. Átlagosan 93 éves korukig maradnak egészségesek –magyarázta Tom Perls, a Bostoni Egyetem orvosi karának munkatársa, aki a száz év feletti embereket tanulmányozza.

A száz év felettiek nagy többsége, 85 százaléka nő; a tudósok még ma sem tudnak konkrét magyarázatot arra, hogy a gyengébb nem képviselői miért élik túl a férfiakat. Érdekes, hogy bár sokkal több nő éri meg a száz évet, a tovább élő férfiak általában egészségesebbek. Ez talán azért lehet így, mert a nők könnyebben megbirkóznak a betegségekkel, így tovább élnek. A férfiakat általában el is viszi a betegség – állítja a szakértő, hozzátéve: így azok a férfiak, akik ennyire sokáig élnek, relatíve egészségesebbnek kell lenniük.

A világ egy tája sem bővelkedik a százévesekben, de a szakember úgy véli, ez alaposabb vizsgálatot követel. Az eddigi rekorder, aki bizonyítottan a legtovább élt, a francia Jeanne Calment volt, aki 1977-ben, 122 éves korában hunyt el.