"Eddig nem volt egészen világos, hogy mely típusú mozgásforma a leghatékonyabb a kettes típusú cukorbetegeknek. Volt olyan irányzat, amely az aerob mozgást ajánlotta, mások az úgynevezett rezisztenciaedzést preferálták" – elemzi a helyzetet Apor Péter egyetemi tanár, sportorvos.

A Louisiana State University System kutatásai azonban arra mutattak rá, hogy a két edzéstípus kombinációjának mérhetően pozitívabb hatása van a cukorbetegségre, mint a külön-külön végzett mozgásformának. A kutatásokba 262 ülő életmódot folytató cukorbeteget vontak be, és a hemoglobin A1c szintjüket mérték izomfejlesztő edzés, aerob mozgás és a kettő kombinációjának hatására.

A résztvevők – 63 százaléka nő – átlagéletkora 57 év volt, átlagosan 7,1 éve éltek cukorbetegként. A vizsgált személyek egy 9 hónapos programban vettek részt, 73-an izomfejlesztést végeztek, 72-en aerob edzést folytattak, 76-an a kombinált program részesei voltak, míg 42 személy alkotta a nem mozgó kontrollcsoportot. Az eredmények szerint a kizárólag rezisztenciaedzést végző személyeknek 0,16 százalékkal csökkent a hemoglobin A1c szintjük, az aerob edzésben részt vevőknek 0,24 százalékkal, míg a kombinált edzésformával 0,34 százalék volt a csökkenés a nem mozgókhoz képest. Sőt, míg a nem mozgók 39 százalékának volt szüksége hipoglikémiás gyógykezelésre, addig a rezisztenciaedzést végzőknek csupán 32, az aerob módon mozgóknak 22, és a kombinált edzést folytatóknak csupán 18 százaléka igényelt gyógyszerelést.

Tehát minden tekintetben előnyökkel járt az izomfejlesztő és az aerob edzés is, de a leghatékonyabbnak mégis a kettő ötvözése bizonyult. A kettes típusú cukorbetegeknek ez a leginkább ajánlható edzésforma, amely rendszeresen végezve jelentősen javítja az életminőségüket és betegségük kilátásait.