A dohányzás a magyar lakosság halálozási mutatóiban fontos szerepet játszó szív- és érrendszeri, daganatos és idült légszőszervi megbetegedések legfontosabb kóroki tényezője - mondta Kovács Gábor, hozzátéve, hogy Magyarországon évente mintegy 25 ezer ember hal meg a dohányzás következtében, ráadásul sokan mások dohányfüstje, a passzív dohányzás miatt.

Közölte, tíz orvosi társaság - a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, a Magyar Menopauza Társaság, a Családorvos Kutatók Országos Szervezete, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Egyesülete, a Magyar Orvosi, a Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Szövetség a Dohányzás Visszaszorítására - "nagy örömmel és megelégedéssel" fogadta, hogy végre beterjesztik az Országgyűlés elé a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorító módosítását.

Magyarországon az orvosi társaságok nyomására évek óta napirenden van a teljes körű zárt közterületi - így a vendéglátó-ipari egységekre, oktatási és egészségügyi intézményekre is vonatkozó - dohányzási tilalom törvényi szabályozása. 2008 óta több alkalommal történtek különböző szintű egyeztetések, konzultációk a törvénytervezetről - mondta Kovács Gábor.

Mint kifejtette, az európai uniós országok többségében már bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat, ezekben az országokban a dokumentált adatok alapján vagy nem változott számottevően a vendéglátó-ipari egységek forgalma, vagy rövid ideig tartó átmeneti és kismértékű csökkenés után éppen emelkedett. A füstmentes életmódra való átállás különösebb zökkenő nélkül zajlott le, és jelentősen nőtt a leszokási kedv. Vagyis alaptalannak tűnnek azok a félelmek, amelyek súlyos gazdasági, valamint foglalkoztatási következményekkel, társadalmi feszültséggel számolnak - mondta Kovács Gábor.

Az orvosi társaságok szerint az egészség terén igazoltan előny származik a jogszabály mielőbbi elfogadásából. Azokban az országokban, ahol bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat, már az első év után kimutatták, hogy jelentős mértékben, 10-17 százalékkal csökkent az akut szívizominfarktus miatti kórházi felvételek száma. Hosszabb távon - egyéb, dohányzást visszaszorító jogszabályok megalkotását követően - 30-40 százalékkal csökkentek a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi okok miatti kórházi beutalások - mondta Kovács Gábor.

Heintz Tamás (Fidesz) a múlt pénteken jelentette be: több kormánypárti képviselő aláírásával benyújtották azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lehet a dohányzás. A javaslat a közforgalmúnak számító helyek közé sorolja a vendéglátó-ipari egységeket, munkahelyeket, a közösségi közlekedési járműveket, illetve azok megállóhelyeit. Ezeken a helyeken nem lehet dohányzásra kijelölt helyiség sem. Kivételt képeznek a pszichiátriai osztályok, illetve hotelek, szállodák saját hatáskörben kialakított, dohányzásra kijelölt helyei.

Teljes körű dohányzási tilalom lépne életbe egyebek között a közoktatási intézmények, óvodák, iskolák, bölcsődék, egészségügyi intézmények területén. Ezeken a helyeken a szabadban sem lehetne dohányozni. A javaslat értelmében a Parlamentben sem szabad majd dohányozni. A javaslat három hónap türelmi időt ad, júliustól lépne életbe a korlátozás.