Az eredmények arra utalnak, hogy az embereket nem az a racionalitás vezeti, "mi van a legközelebb", hanem más szempontokat is mérlegelnek - tette hozzá az ügyvezető, miután a cég bemutatta az Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon
A kutatás során az ellátó intézmények elérhetőségét és a betegek mobilitását vizsgálták. Az első szakaszban a 2008-ban, közfinanszírozással elvégzett szürkehályog-műtétek adatait elemezték.

Vitrai József hangsúlyozta: ismerni kell azokat az indokokat, amelyek alapján a betegek döntenek, ismerni kell továbbá a szükségleteket, az egészségügyi ellátás elérhetőségeit, ennek elemeként például a közlekedési lehetőségeket.

Az ügyvezető példaként említette, hogy a szobi kistérségben élők közül sokan a közelebbi esztergomi helyett inkább valamelyik budapesti kórházat választották. Ennek szerinte az az oka, hogy a közösségi közlekedés nem megfelelő, annak kialakításakor tehát a munkába járás mellett az egészségügyi szempontokat is alapul kellene venni.

A kutatás során megállapították, hogy 2008-ban szürkehályog-műtétet az esetek mintegy 10 százalékában másik régióban, csaknem 20 százalékában másik megyében, majdnem a felében pedig másik kistérségben végezték el.

A legnagyobb arányban, csaknem 15 százalékban a Dél-Alföldön hagyták el a műtét miatt a régiójukat a betegek. A megyéket tekintve pedig a legtöbben, mintegy 65 százalékban a Pest megyeiek lépték át a megyehatárt, döntő többségük (95 százalék) budapesti intézményt keresett fel.

Az elemzés szerint a szürkehályog-műtétre szorulók országszerte részesülhetnek korszerű ellátásban, de a műtéthez szükséges utazási távolság és idő tekintetében aránytalanságok mutatkoznak. Az egynapos műtétek száma pedig még mindig alacsony (22 százalék), míg több nyugat-európai országban akár a 80 százalékot is eléri.

A régiókat vizsgálva a legtöbb ilyen jellegű beavatkozást a Nyugat-Dunántúlon (35 százalék) végezték el, a legkevesebbet az Észak-Alföldön (6 százalék). Megyei viszonylatban Győr-Moson-Sopronban volt a legtöbb (58 százalék), Baranyában pedig a legkevesebb (2 százalék) ilyen műtét.

Az egészségmonitor kutatása szerint hatékonyabb betegútszervezéssel és az egynapos ellátáshoz való hozzáférés javításával több száz millió, a kapacitások és az igények jobb összeegyeztetésével pedig akár több milliárd forintnyi forrás is átcsoportosítható lenne más ellátási területekre.

Az ügyvezető elmondta: a magyar egészségügyi ellátás különbségeinek feltárását célzó teljes kutatásuk 2008-ban indult. Első lépésben az ellátási szükségletek egyenlőtlenségét, majd az ellátások igénybevételének egyenlőtlenségét vizsgálták. A mostani harmadik részben az ellátásokhoz való hozzáférést elemezték.

Vitrai József hozzátette: kutatásuk célja volt az is, hogy egyfajta modellt kínáljanak az egészségügyi ellátásnak a - Semmelweis Tervben szereplő - nagytérségi, szükséglet alapú kapacitástervezéséhez.