Emily Falk és a Miami Egyetem leszokóban lévő embereket tanulmányoztak, és egy speciális képalkotó, mágneses rezonancián (MR) alapuló vizsgálat segítségével követték az agy idegi aktivitását, valamint ennek alapján meghatározták a várható viselkedésmintázatot. A résztvevő 28 erős dohányos egy leszoktatási programba került be. Mindegyikük kérdőívet töltött ki, amely a dohányzási szokásokra, a nikotinfüggőség mértékére, a sóvárgásra, illetve a leszokás okára kérdezett rá. Mindegyiküknél mérték a kilélegzett levegő szénmonoxid-tartalmát, amelynek segítségével következtetni lehet a dohányzás aktuális mértékére.

A résztvevőket MR-vizsgálatnak vetették alá, miközben nekik olyan hirdetéseket vetítettek, amelyek a dohányzásról való leszokásról szóltak. A több forrásból származó hirdetések megtekintése során a résztvevők beszámoltak arról, mennyire fogta meg őket az üzenet, annak hatására mennyire éreznek késztetést a leszokásra. Egy hónappal a vizsgálatot követően ismét mérték a kilégzési levegő szénmonoxid-tartalmát.

A kutatók vizsgálata főként az agy középső, elülső részét célozta, mely korábbi vizsgálatok alapján alapvetőnek bizonyult a viselkedésminta meghatározásában. A tudósok a hirdetések megtekintése során mért aktivitás segítségével mintegy kétszer akkora hatásfokkal jósolták meg a leszokás sikerességét, mint az a kérdőívek elemzése után volt lehetséges.