Fiatalságunk alatt alkohollal, cigarettával drogokkal romboljuk a szervezetünket. Aztán az első felszedett kilók és elvesztett hajszálak után, meglegyint minket a változás szele. Ekkor még csak a fiatalságot siratjuk, és talán szexuális vonzerőnk elvesztését, majd ezután megérkezik a pánik. Az érzés, hogy innentől már csak lefele tart az út, nekünk már csak az van, amelybe belesüppedtünk, a férj, a feleség, a családi ház, a munka, és az az élet, amely körülvesz minket. Nincs több kaland, sorsfordító élmény, a napok innentől ugyanúgy telnek majd az időnk végezetéig. Nem kétséges, hogy ez mind nagyon szörnyűnek tűnik (még egy boldog házasság esetén is), de létezik egy harmadik krízis is az életben, amely talán még ennél is borzalmasabb. Amikor belenézünk a tükörbe és egy öregember néz vissza ránk, valaki aki többet jár temetésre, mint a bevásárlóközpontba, és akire már csak az orvosok várnak, hiszen meg vannak számlálva a napjai. Ez a valaki már szívesen élne a megszokott rutinban, feltéve, ha a sors ad neki még pár fájdalommentes évet. Fohászkodni persze lehet, de ilyenkor már kevesen vannak, akik tesznek is valamit a változásért.
A folytatást és a 91 éves úriemberről készült fotót ide kattintva nézheti meg.
