A Semmelweis-terv legnagyobb hibája az lenne, ha nem valósulna meg – jelentette ki Csiba Gábor a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke elmondta: a terv a többi közt a sürgősségi betegellátás javítását, a mentőszolgálat fejlesztését irányozza elő. Hangsúlyozta: a terv kapcsán nem kórházbezárásról, hanem átstrukturálásról lehet beszélni, a nagy tudást igénylő beavatkozások a centrumokba kerülnek, míg a kisebbet közelebb viszik az ellátottakhoz. Csiba Gábor leszögezte: az integráció révén biztos, hogy kevesebb kórház lesz.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke a műsorban azt mondta: nem lehet a korábbi koncepciókhoz hasonlítani a Semmelweis-tervet, hiszen a súlyponti kórházakra épülő elképzelés kis egységekre épített, míg a mostani az élet adta progresszív ellátásra. Csiba Gábor úgy vélte, hogy a Semmelweis-terv irányai jók, de nem kerültek bele olyan javaslatok, melyek forrásokat szabadítanának fel. Példaként említette a nagy kiszerelésű gyógyszerek használatát. Felhívta a figyelmet arra: összesen 7-8 olyan javaslatot tettek le a szaktárca asztalára, melyek belső forrásátcsoportosításról, források felszabadításáról szóltak.

Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta: a Semmelweis-terv finanszírozása egy forrással nem határozható meg. Kiemelte: a tervben hangsúlyos elem, hogy azok az összegek, melyek a rendszer jobb működése miatt szabadulnak fel, bérfejlesztésre fordítandók. Az orvosok, rezidensek bérkövetelése kapcsán úgy fogalmazott: az egészségügyi dolgozók bére nem a Semmelweis-tervtől függ. Jó néhány területen lehet hangos tiltakozást hallani, de meg kell vizsgálni, mit bír el a gazdaság. Ha a kormány engedne a rezidensek követelésének, az olyan lenne, mintha aláírna egy csekket, melynek nincs meg a fedezete.

Mint ismert, a kormány szerdán fogadta el a Szócska Miklós és csapata által összeállított Semmelweis-tervet, mely tartalmazza a többi közt a fővárosi kórházak államosítását és a térségi ellátórendszer megszervezését. Az országot a koncepció nyolc részre osztja. Egy-egy területen 1-1,6 millió ember ellátásáról kell majd gondoskodniuk az ott lévő egészségügyi intézményeknek. Csak ott maradhat meg a jelenlegi ellátás, ahol van elegendő orvos és eszköz, és ezek együttes működése rentábilis marad, vagyis kellő számú beteg jár majd az adott rendelésre vagy kórházba. Ahol ezek együttesen nem állnak fenn, onnan elviszik az orvosi szolgáltatásokat a legközelebbi ellátóhelyre.

Szócska Miklós azt mondta: a struktúrával kapcsolatos döntések a nyár végéig megszületnek, és a jövő évben elindulnak az átalakításokkal kapcsolatos beruházások - ezeket javarészt uniós forrásokból finanszíroznák. A tucatnyi budapesti intézményt 6-9 hónap alatt államosítják. A nem önkormányzati tulajdonú kórházakat integrálják az ellátórendszerbe.

Éger István, az orvoskamara elnöke azt mondta: a koncepcióban vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet. Nehezményezik, hogy a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem áll meg - tette hozzá.