Már nem az a kérdés, hogy napozzunk-e vizes bőrrel, sokkal inkább az, kimerészkedjünk-e egyáltalán a légkondicionált irodából. Nyilván nem árt számba venni a sorozatos figyelmeztetéseket, és jó ha tudjuk, mi igaz ezek közül, illetve mi számít puszta riogatásnak. Összegyűjtöttünk néhány hiedelmet, nézze meg, melyik igaz, melyik nem és melyik csak részben.
Ha vigyázzunk, nem égünk le – RÉSZBEN IGAZ
Az biztos, hogy az erős napsugarakra bőrünk pigmentképződéssel reagál, azaz lebarnul. Ám ha túl erős és túl sok napfény éri a bőrünket, az nem képes – rövid idő alatt – megfelelő mennyiségű pigmentet termelni, amely megvédené a szöveteket a káros sugaraktól, így elkerülhetetlen a leégés. Napozásnál lényeges, hogy éppen milyen UV-sugárzási értéket mérnek. Az adott sugárzási értékekhez ugyanis leégési időt lehet kapcsolni, de persze bőrtípustól is függ, ki mennyit tolerál. A 0-2,9 gyenge sugárzásnak számít, amely az átlagember számára nem jelent veszélyt – a csecsemők és a nagyon érzékeny bőrűek ekkor sincsenek biztonságban –, de ilyenkor is érdemes beérni egyórányi sütkérezéssel. A 3-4,9-es értéknél jó, ha a napon töltött idő nem haladja meg a 30-45 percet, érzékenyebb bőrűeknél, gyermekeknél persze ennél is kevesebbet. Ilyenkor már hordjunk UV-szűrős szemüveget, használjunk napvédő krémet. Az 5- 6,9 érték már erős sugárzást jelez, az érzékeny bőrűek 20-30 perc alatt leéghetnek; büntetlenül körülbelül 20 percet tölthetünk a napon. Az index 7-7,9-es értéke már nagyon erős sugárzást jelez, ilyenkor a leégési idő 15-20 perc. A 8 feletti érték extrém mértékű, amennyiben nem védekezünk, bőrünk nagyon gyorsan, 10 perc alatt leéghet.
Az ózonréteg elnyeli az UV-sugarakat – IGAZ
Hogy mennyi sugárzás jut el hozzánk, nagyban függ a légkör ózontartalmától, az ugyanis elnyeli az UV-sugarakat. A kilencvenes évek elején ózonhiány volt, így a magasabb sugárzás nem múlt el nyom nélkül, nagyobb adagot kaptunk, mint amennyivel a szervezetünk károsodás nélkül meg tudna birkózni – mondta el korábbi megkeresésünkre Tóth Zoltán légkörfizikus. Noha a légkör tisztulása miatt a korábbi ózonhiány megszűnt, így ebből az következne, hogy az UV-sugárzás csökken, de mégsem így van: 9-10 százalékos növekedést tapasztaltak Magyarországon az elmúlt húsz évben. A légkörfizikus szerint ez a nemzetközi tendenciákba illeszkedik: más országokban 6-14 százalékos sugárzás-növekedést mértek.
Vizes bőrrel nem szabad napozni – NEM IGAZ
Tévhit, hogy a napsütötte vízcseppek napégést okoznak. Amennyiben a bőr nem zsíros, a bőrre tapadt vízcsepp lapos, ezért a fókusztartománya mélyen a bőr alá esik, így kizárható a bőrégés. Bár az ultraibolya (UV) sugárzás felerősödik a vízcsepp fókuszálása által, s így növelheti a bőrrák kialakulásának esélyét, a napfény UV összetevőjének egy részét a víz elnyeli, tehát a bőrhöz tapadt vízcseppek még védelmül is szolgálhatnak az UV-sugárzás ellen. Zsíros – például naptejjel bekent vagy bekrémezett – bőrön a vízcseppek gömbölyűek, ezért könnyen le is peregnek. Annyiban árnyalható a kép, hogy az emberi szőrzeten megtapadó vízcseppek valóban károsíthatják a bőr szöveteit, ám ehhez a napozó embernek nem lenne szabad megmozdulnia. A mozgó ember szőréhez tapadt vízcseppekre ugyanis mindig máshonnan érkezik a napfény, ami azt eredményezi, hogy a cseppek fókusztartománya mindig a bőr más részeire kerül. Ezek alapján a kutatók a cseppek által okozott égési sérülésekkel kapcsolatos véleményeket “egészséges szkepszissel kezelendőnek” minősítették.
A bőr nem felejt – IGAZ
Hosszútávú károsodásról lévén szó, a hatások a leégéstől számítva akár 15-30 évvel később is jelentkezhetnek; a dózisok ráadásul összeadódnak: szervezetünk nem felejt. Az ellenség a nagy energiájú elektromágneses sugárzás, amely az emberi szervezet finomszerkezetét, azaz a DNS-kötéseit roncsolja.
Az UV-sugárzás három tartománya eltérő módon érint minket. Az UV-A sugárzás következtében – ha sokat tartózkodunk a napon – hamarabb öregszik a bőr; jól megfigyelhető ez például a földeken dolgozó embereknél, akiknek sokkal cserzettebb a bőrük, mint az átlagembernek. Az UV-B sugárzás a D-vitamin képződése szempontjából kívánatos, nagyobb dózisban leégést, bőrrákot, szembetegséget idézhet elő, illetve gyengítheti az immunrendszert. Az UV-C sugarak általában nem érik el a Földet.
A napozás hasznos is – IGAZ
Robyn M. Lucas, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora nemrégiben azt fejtegette a WHO szaklapjában, hogy a károsnak mondott sugarak túlzott kerülése járványos méreteket öltő D-vitamin-hiányt idézett elő. Márpedig ennek nemcsak a hangulatjavításban lehet komoly szerepe, hanem a tumoros betegségek kialakulásában is. Bő másfél évtizeddel a D-vitamin 1920-as „felfedezését” követően Sigismund Peller amerikai orvos már felismerte a napfény rákellenes hatását.
Becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők közel fele D-vitamin-hiányban szenved, különösen a téli hónapokban, mivel a mérsékelt égövi éghajlaton a téli nap e szempontból egyáltalán nem hatásos, így tavaszra még az előző nyáron sokat napozók szervezetében is a kritikus szint alá csökkenhet a D-vitamin-tartalom. Mivel az UV-B sugárzás az egyik legfontosabb forrása a D-vitaminnak, nem szabad elfeledkezni – hívják fel kutatók a figyelmet – a napfény hasznosítását befolyásoló tényezőkről. Például a bőr minőségéről és állapotáról. Kiderült ugyanis, hogy idős korban a bőr negyedolyan hatékonysággal szintetizálja a D-vitamint, mint a fiataloké. Az idős embereknek így még a napos Ausztráliában és Új-Zélandon is mintegy háromnegyede szenved D-vitamin-hiányban.
A napfény védhet is a melanóma ellen
Egy nemrégiben közölt ausztrál kutatás szerint sokkal kisebb valószínűséggel alakult ki melanóma azoknál a felnőtteknél, akik rendszeresen, de ellenőrzötten voltak kint napfényben, mint azoknál, akiket teljesen óvtak a szabadban tartózkodástól. A több mint 1600 ausztrál bevonásával készült tanulmány 1992-ben indult. Ekkor a Queenslandi Egyetem munkatársai a véletlenszerűen kiválasztott résztvevők egy részének azt tanácsolták, hogy tartózkodjanak a napfénytől, míg a másik csoportnak azt javasolták, hogy ellenőrzött időtartamig, de legyenek sokat kint. Tizenöt év elteltével megállapították, hogy azoknál, akik sok időt – ám végiggondoltan – töltöttek el napfényben, 50 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki a nagy halálozási kockázatú bőrrák, a melanóma. A napfénytől óvott csoportban 22 embernél fejlődött ki bőrrák, míg a másik csoportban, melynek tagjait nyomon követték és folyamatosan tanácsokkal látták el a napfény "használatát" illetően, csak 11 embernél fejlődött ki a veszélyes ráktípus.
Akkor igyunk, ha szomjasak vagyunk – NEM IGAZ
A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A két százalékos dehitratációt szomjúsággal jelzi a szervezet – a testünk 60 százaléka víz –, de már 1-2 százalékos folyadékvesztés is koncentrációzavarhoz vagy fejfájáshoz vezethet. Ha az ember nem jut megfelelő mennyiségű folyadékhoz, súlyos tünetek is jelentkezhetnek. A szervezet a működéséhez szükséges folyadékot az izmokból vonja el, amelyek 40-45 százalék vizet tartalmaznak. Ez az elvonás azonban fájdalmas izomgörcsöket eredményez, amelyek már 10 százalékos folyadékveszteségnél jelentkeznek.
Időre kell a vécét sikálni, elképzelni nem tudtam, hogy van ilyen – mondta a HVG podcastjában Pukli István egykori gimnáziumigazgató, a magyar oktatás reformjáért harcoló Tanítanék mozgalom egyik arca, aki jelenleg Dániában takarítja mások otthonát.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül.
