szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az első szeretkezés nem említhető egy napon az első csókolózással. Ez utóbbi – kutatások szerint legalábbis – élénkebben megmarad emlékezetünkben. De mit jelent manapság a szüzesség, van-e még hozzá kapcsolható érték, illetve egyenlő-e még mindig az ártatlansággal? Jelto Drenth holland szexológus mítoszokat döntögető új könyvében ennek is szentel pár oldalt.

Jelto Drenth holland szexológus, szexuálpszichológus A világ eredete – Tények és mítoszok a vagináról című könyvében a szexualitás témakörét övező tabukkal igyekszik leszámolni. Így nem meglepő, hogy a szüzességnek is szánt egy fejezetet, amelyben főleg azt fejtegeti, miként vélekedünk manapság az ártatlanságról.

A szexológus szerint egy nő életében az első nagyobb "megrázkódtatás" a mell látványos növekedésével, illetve a mentruációval kezdődik. Persze, vannak lányok, akik örülnek a változásoknak, mégis az a gyakoribb, hogy megijednek a hirtelen jött felnőtt léttől. Ritkán örül például egy lány, hogy már viszonylag korán melltartót kell hordania, de még ennél is irritálóbbak lehetnek a kíváncsi tekintetek, ahogy a másik nem – másképp, mint azelőtt – vizslatja az egyre szembetűnőbb domborulatokat. És aztán már nincs visszaút, sorra jönnek a különböző első alkalmak – a szexuális interakciók fokozatos felfedezésének nevezi a folyamatot a szexuálpszichológia. Általában nagyon szépen végigkövethető, hogyan merészkednek egyre közelebb egymáshoz a fiatalok: előbb jön a nyelves csók, simogatás ruhán keresztül, petting meztelenül, majd a beteljesülés.

Az első együttlét, a szüzesség elvesztése pedig életünk igen fontos pillanata, bár nem mindenki érzi úgy, hogy meghatározó élmény volt. Vannak, akiknek az első nyelves csók sokkal átütőbb pilanatot jelentett. "Tizenhárom éves voltam, még sosem csókolóztam azelőtt. Hogy ilyenkor valami puha és nedves dolog kígyózik be az ember szájába, arról fogalmam sem volt. Ilyesmiről nemigen lehetett olvasni akkoriban az újságokban" – így emlékszik vissza első csókjára a hollandok népszerű színésznője, Annemarie Oster. Kontranszként pedig rögtön egy másik visszaemlékezést is idéz a szerző, egy másik nőét, szüzessége elvesztéséről. "Hogy vártam-e? Naná. Izgalmas volt? Mondjuk. Hogy fájt-e? Nem igazán, előtte már használtam tampont. Mit éreztem utána? Nem is nagyon emlékszem."

Morális különbségek: semmi sem egyértelmű

A keresztény hit a szüzességnek még ma is különleges értéket tulajdonít: az érintetlenség és a tisztaság fogalmai itt a tökéletesség szinonimái, teljes mértékben elutasítva a házasság előtti szexuális életet. De meddig is tekinthető valaki szűznek? Na, ebben az esetben már nem olyan egyértelmű a helyzet, ahogy az sem mindig világos a fiatalok fejében, mi minősül szexnek.

Ki ne emlékezne a Clinton-afférra, amikor a jogi vitákban arra keresték a választ, hogy az elnöknek tulajdonképpen "volt-e szexuális kapcsolata" Lewinsky kisasszonnyal. Bizonyára sokan tartottuk nevetségesnek a kérdést, mert hogyan is gondolhatja valaki komolyan, hogy nem volt szexuális viszonya azzal, aki jó néhányszor orálisan kielégítette őt. Pedig vannak, akik komolyan gondolják, és nem is kevesen.

AP

Az amerikai Kinsey Intézet még 1991-ben (csak évekkel később publikáltva az eredményeket) kérdőíves kutatásokat végzett 600 diák bevonásával. Ebben olyan kérdések is szerepeltek, mint hogy "Szexuális kapcsolatnak neveznéd-e, ha valakivel...", s itt következtek a különböző nemi interakciók: nyelves csók, mellek simogatása, csókolgatása, a nemi szervek megérintése, orális szex, vaginális, illetve anális közösülés. Az eredmény döbbenetes volt: a fiatalok 60 százaléka nem tartja szexuális kapcsolatnak az orális szexet, sőt, 20 százalékuk szerint, aki bár rendszeresen, de kizárólag análisan közösül, az tulajdonképpen még szűznek tekinthető. Néhány évvel később Nagy-Britanniában is megismételték az intézet kérdőíves felmérését, és a kutatók nagyjából hasonló eredményeket kaptak.

A szerző és műve
nyitottkonyv.hu
A szerző holland szexológus, szexuálpszichológus. A világ eredete. Tények és mítoszok a vagináról című könyve eddig 15 országban jelent meg. Ha többre kíváncsi, kattintson a részletekért!

A könyv egy másik hasonló kutatást is említ. Israel Schwartz New York-i szexuálpszichológus az első szeretkezés témáját kutatva amerikai és svéd diákokat hasonlított össze a nemi visekedésük, az érzelmeik és morális megfontolásaik alapján. A szüzesség elvesztésének időpontja mindkét országban átlagosan valamivel a 17. életév betöltése előttre tehető, miközben a partner általában két évvel idősebb. A svéd lányok ezzel nemi moráljuknak megfelelően cselekednek, ugyanis ők úgy vélik, a 16. születésnap táján ildomos elveszíteni ártalmatlanságukat. Velük ellentében az amerikaiak többsége erkölcsileg igencsak aggályosnak tartja szüzessége elvesztésének időpontját. Ők úgy vélik, ennek megfelelő ideje közelebb esne a 19. születésnaphoz, tehát úgy is mondhatnánk, az amerikai fiatalok átlagosan két évvel járnak saját erkölcsük előtt.

A szexológus könyvében kitér arra is, hogy nem a kereszténység az a vallás, amelyet a leginkább foglalkoztat a szüzesség kérdése. 2001-ben például a török egészségügyi miniszter a feministák haragját vívta ki azzal a rendelettel, amely szerint az egészségügyi oktatásban részt vevő nőknek szüzességi vizsgálatnak kell alávetniük magukat. Elődje ennél is ingoványosabb területre tévedt: egy pszichiátriai intézet igazgatójaként minden hónapban szüzességi vizsgálatot írt elő női alkalmazottainak, így "védve" őket az esetleges nemi bántalmazásoktól. De ma is igaz, hogy Isztambulban vagy a marokkói Casablancában a kamasz lányok féltőn óvják szüzességüket: míg egyetlen dolgot következetesen kerülnek, addig az anális szexnek meglehetősen kiemelt szerep jut repertoárjukban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!