Negyven év halálozási adatait összevetve jutottak a szakemberek arra a felismerésre, hogy azok a férfiak és nők, akik soha nem voltak házasok, az átlagnál kétszer gyakrabban haltak meg a 13 leggyakoribb daganattípus – köztük a tüdő-, a mell- vagy a prosztatarák – valamelyikében. Leginkább a hetven éven felüli férfiak voltak érintettek, és a veszélyeztetettségük minden évtized elteltével nőtt.

Norvég kutatók 440 ezer rákbeteg férfi és nő adatait elemezték ki, figyelembe véve a családi állapotukat. A vizsgálat az 1970-2007 közti időszakot vette alapul. Úgy tapasztalták, hogy ha egy férfi soha nem volt házas, kétszeres eséllyel – 18 helyett 35 százalékos valószínűséggel – vesztette életét a daganat miatt. A nők esetében ez az arány 17 helyett 22 százalék volt. Az elváltak és az özvegyek rizikója jóval alacsonyabbnak bizonyult.

Korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a házasok általában jobb egészségi állapotnak örvendenek, és tovább élnek, mint az egyedülállók. Ritkábban dohányoznak, kevesebb alkoholt fogyasztanak, és a mentális állapotuk is jobb. Az Oslói Egyetem kutatói szerint ez is közrejátszhat a kedvezőbb eredményekben. Ezen felül a házasok hamarabb felkeresik problémáikkal az orvosukat, baj esetén pedig számíthatnak a támogató társra, ami szintén sokat jelent.  Az egyedülálló férfiak halálozási aránya minden évtizedben 3,4 százalékkal nő a házasokéhoz képest. Ez valamennyire igaz az özvegyekre és az elváltakra is, ám messze nem annyira, mint az agglegényekre.

„A rákbetegség túlélése egy rendkívül összetett téma, és sok dologgal lehet ez az új felfedezés magyarázható. Mivel a legfontosabb tényező a korai felismerés, életbevágó, hogy bármi szokatlant tapasztalunk, családi állapottól függetlenül keressük fel orvosunkat” – kommentálta az eredményeket Safia Danovi, a brit Rákkutató Intézet munkatársa.