A levertség, aluszékonyság, ingerlékenység természetes rekació a szervezetünk részéről – állítják egybehangzóan a szakértők. Ám könnyen felkészíthetjük szervezetünket az átállásra, megrövidíthetjük a tavaszi fáradtság idejét, és enyhíthetjük a tüneteket.

Az elmúlt hónapokban szervezetünk szép lassan felélt mindenféle tartalékot, amit előző nyáron és ősszel felhalmozott. Ráadásul a hideg napokon a helytelen táplálkozásra is hajlamosabbak voltunk, szinte észrevétlenül több kalóriát, zsíros és cukrozott ételt fogyasztottunk. Azonban mivel a vitaminigény is magasabb és sokszor kevesebb friss zöldség és gyümölcs kerül asztalunkra, mire megérkezik a tavasz, a vitaminok, ásványianyagok is kiürülnek. A szervezet telítődhet salakanyagokkal is, amely szintén bágyadtságot eredményez.

AP

Boros Szilvia sportorvos szerint a tavaszi fáradtság, azaz a tél végi mélypont oka összetett, de leginkább az évszakváltással együttjáró környezeti hőmérsékletingadozásnak tudható be. Gondoljunk arra, ha melegebb országba utazunk, az első napokban ilyenkor is levertek leszünk. Szervezetünknek, anyagcserénknek, hormonjainknak, sejtjeinknek alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez – ehhez pedig időre van szükség. Ahogy most tavasszal is. Így semmiképpen ne legyünk türelmetlenek magunkkal szemben, próbáljunk alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez: étkezzünk változatosan, növeljük folyadékbevitelt, és persze mozogjunk. Ebben az időszakban bűntudat nélkül lehetünk kicsit elnézőbbek magunkkal, aludjunk, pihenjünk többet. De nézzük mindezt kicsit részletesebben.

Berobbanak a hormonok

A napsütés hatására szervezetünk több endorfint termel, gyorsul a szívverés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, energikusabbnak érezzük magunkat. Kollár József pszichológus szerint akkor van gond, ha a változás túl gyors, szervezetünknek nincs ideje alkalmazkodni, és túl hevesen reagál: kialakulnak a hirtelen hangulatváltozások, fejfájás, súlyosabb esetben keringési zavarok, alvásproblémák, nem ritkán depresszió is.

A tél végével jelentkező pesszimizmus ráadásul bizonyos mértékig természetes is. A fényhiány miatt felborul belső biológiai óránk, kevesebb melatonin és szerotonin hormon termelődik, mindez pedig a kedélyállapotunkon is meglátszik. Nincs bizonyítva, de egyes tanulmányok szerint összefüggés fedezhető fel az alacsony D-vitamin-szint és a rosszkedv között is, amely szintén a napfény hatására termelődik a bőrben. Ezért fontos, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, lehetőleg mozgással.

Sportoljunk, de mit?

Miért is kiváló gyógymód a tavaszi fáradtságra a sport? Mert élénkíti a vérkeringést, fokozza bizonyos hormonok – például a szerotonin – termelődését, javul a tápanyagok hasznosulása, gyorsabbak lesznek az anyagcsere-folyamatok, javul az alvásunk. Boros azt tanácsolja, hogy a rendszerességet kell bevezetni a sportolásban is, ám, ha egész évben aktívak voltunk, akkor ilyenkor kissé vegyük vissza az edzés intenzitását, időtartamát. Az első tavaszi hetekben inkább próbáljuk csak átmozgatni magunkat.

Abban viszont nincs megkötés, hogy milyen mozgásformát választunk, gyakorlatilag bármit lehet, arra viszont figyeljünk, hogy azt örömmel végezzünk. Az is fontos, hogy a szabadban legyünk, így jó választásnak bizonyulhat a kirándulás, netán hegymászás, kocogás, futás, a labdajátékok vagy a most divatossá váló nordic walking. Ez utóbbi elkezdése például nem igényel nagy állóképességet és a felszerelések is könnyen beszerezhetők. Jót tesz viszont a szív- és érrendszernek, és nem mellesleg hatékony a helytelen és természetellenes testtartás közömbösítésére is. A hátizomzat megerősítésével csökkenti a számítógép miatti váll-nyak-hátizom fájdalmakat.

Éhségrohamok nélkül

Ilyenkor persze az sem mindegy, mit eszünk. A dietetikusok előszeretettel hangoztatják, hogy amellett, hogy változatosan és mértékletesen étkezünk, fogyasszunk legalább 25 dkg zöldségfélét és ugyanennyi gyümölcsöt minden nap. Ha ránk tör a fáradtság, nem az a megoldás, hogy újabb kávét, netán energiaitalt, csokoládét veszünk magunkhoz, ezek ugyanis csak rövid ideig oldják meg a problémánkat, pár órával később még jobban elhatalmasodhat rajtunk a bágyadtság.

"Amikor olyan ételt veszünk magunkhoz, amelyből jószerével csak a kalóriák hasznosíthatók, mert a fontos anyagok szétfőttek, agyonsültek, vagy a feldolgozott élelmiszerben már eleve benne sem voltak, a következő éhségroham nagyon hamar jelentkezik majd" – mondta Filiczky István belgyógyász-gasztroenterológus. Mint mondja: szervezetünket csak részben érdekli a mennyiség, a minőséget fontosabbnak tartja. "Amikor nem jut a megfelelő táplálék-összetételhez, azt üzeni: kérek még. Ha csak zsírt fogyasztanánk, szénhidrátot kívánnánk. Ha csak szénhidrátot vennénk magunkhoz, akkor húsra vágynánk”. Ezért is fontos a kiegyensúlyozott étrend.

HVG Archív

A tavasz persze a megújulás időszaka, nem maradhat ki a szervezet terhermentesítése sem – a legtöbb vallás is erre az időszakra írja elő a böjtöt. Ha nem is akarunk hús nélkül élni, mindenképpen száműzzük étrendünkből a cukrozott italokat, a fehérlisztből készült pékárukat. Fogyasszunk naponta többször C-vitaminban gazdag gyümölcsöket, zöldségeket. A vitaminhiányt pótolhatjuk tablettákkal is: a B6- és B12-vitamin, a sejtek öregedését, korai elfáradását megelőző E-vitamin, a betegségek leküzdését segítő C-vitamin, az ásványok közül pedig a réz, jód, vas és magnézium a legfontosabb.

Miért fázunk meg könnyebben tavasszal?

Erről sem feledkezhetünk meg. Márciusban már alig várjuk, hogy megszabaduljunk a vastag pulóverektől, olykor még a kabáttól is, aztán néhány nap múlva csodálkozunk, hogy megjelennek a megfázás jól ismert tünetei, torokfájással, köhögéssel, rossz közérzettel. Ne tévesszenek meg mindket a szikrázó napsugarak, amelyek a hőérzetünket is becsaphatják.

Az ilyenkor megszokott változatos idő miatt, soha nem tudhatjuk, mire is számíthatunk aznap. Ahhoz, hogy elkerüljük a megfázást, öltözzünk az évszaknak megfelelően, rétegesen, és mindig legyen nálunk egy kardigán vagy egy pulóver. Nem szükséges azonban a túlzottan vastag ruhadarabok viselése, hiszen az sem jó, ha megizzadunk. A már rendszeres sportolás pedig fokozza az állóképességünket, így még kevesebb esélyünk lesz a megfázásra.