Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az állatmodellben tapasztaltak magyarázatot adhatnak arra, hogy miért szaporodik az utóbbi években az emberek között az autista és a szorongásos esetek száma. 

"Mi vagyunk a harmadik humán generáció a kémiai forradalom kezdete óta, amióta az emberek ezeknek a toxinoknak ki vannak téve. Kétségtelen, hogy valódi növekedést látunk a mentális rendellenességekben, például az autizmusban és a bipoláris zavarban" - magyarázta David Crews vezető szerző, a Texasi Egyetem munkatársa. 

Tanulmányukban terhes patkányokat egy gyakori növényvédő szer, a vinklozolin hatásának tettek ki. A gombaölő tulajdonságú anyagról - amelyet egyébként zöldségek és gyümölcsök permetezésére használnak - ismert, hogy megzavarja a hormonháztartást, és generációkon keresztül érvényesül az állatokra a hatása. 

A patkányok a természetben általában előfordulónál nagyobb mennyiségben kapták ugyan a hatóanyagot, de a szerzők szerint ekkora koncentrációban is előfordulhat a vegyület. A harmadik generáció hím patkányait vizsgálva arra jutottak, hogy azok kövérebbek a vegyszermentes környezetben nevelkedett állatok utódainál, és szervezetükben magasabb a tesztoszteron hormon szintje. Ezek az állatok szorongóbbak voltak, érzékenyebben reagáltak a stresszre, és agyuk stresszel kapcsolatos területein nagyobb aktivitást tudtak kimutatni. 

"A dédmamák környezete úgy változtatja meg a leszármazottak agyi fejlődését, hogy másként reagálnak a stresszre" - foglalta össze Michael Skinner társszerző, a Washingtoni Állami Egyetem munkatársa. A kutatók szerint a vegyszer hatására módosul az ivarsejtek genetikai felépítése, ez vezethet ahhoz, hogy leszármazottaik kamaszkorukban eltérően viselkednek, mint náluk szerencsésebb származású társaik.