A példaképként sokszor emlegetett BBC mintára összevont közmédia idea nem ördögtől való, persze ha tényleg egy megfelelő minőségben kidolgozott arculatrendszer keretei között működik. Az állami kézben lévő médiumok imázselemeinek széttagozódása, és hektikus, egymástól független frissítgetése sosem volt túl szerencsés, emlékezzünk a Magyar Rádió (MR) 2007-es arculatfrissítésére, illetve az a körüli szakmai botrányra, amikor neves grafikusok adták ki sorban elítélő közleményeiket mind a végeredmény, mind a felkért londoni kreatív ügynökség szükségessége tekintetében.

A közmédia egyesítés – ha jól emlékszem – már az előző MTV-elnök menesztése után szóba került, amikor már mindenki tudta, hogy kormányváltás lesz, és a "megújulást" most sem fogja megúszni az MTV (sem). Még a rezsimváltás előtt gyorsan lecserélte a tévé ideiglenes vezetése a több frissítést is megélt, a végére már tényleg kifulladó népies vonalat egy tiszta, papírkivágásos formában, jellegzetes magyar épületeket és tájegységeket bemutató arculatra (m1, m2).

Közmédia logók - fotógalériánkhoz kattintson a képre!

MTI / Bruzák Noémi

Ha hinni lehet a szakmai pletykának, az új összevont arculat már jó ideje elkészült, természetesen házon belül. Az, hogy miért nem írtak ki egy szakmai tendert, valószínűleg a spórolásnak köszönhető. Ezt megkérdőjelezi, hogy a gyártott műsorok arculatát azóta is külsős cégek tervezik – ráadásul nem is olcsón.

Szóval az új arculat (lehet, hogy a most bemutatott arculat?) állítólag már hónapok óta megvan, a vezetőség mégis vonakodott kihozni. Mivel engem több forrásból is megkerestek, biztosan tudom, hogy ami elkészült, szinte senkinek nem tetszett házon belül, gondolom az alkotókat kivéve. Azt nem tudhatom, hogy milyen tervek voltak és a most bemutatott arculat egy frissebb vonal-e, de hogy nagy volt a görcsölés és a bizonytalanság, az biztos. Véleményem szerint ahelyett, hogy nem kevés pénzért külsős művészeti tanácsadókat is bevontak a vége felé a folyamatba – ezzel még jobban megnehezítve a döntéseket – talán tényleg célravezetőbb lett volna, ha már az elején kiírnak egy tendert az arculattervezésre. A szakmai(!) zsűri kiválasztja a legjobb tervet és a végén mindeni boldog. Persze ennyire soha nem egyszerű, pláne ha az állam a megrendelő.

Bár minden bizonnyal érdekesnek tűnik, hogy egy arculattal kapcsolatban a sajtóközlemény mögöttes filozófiát is tartalmaz – mintha tényleg Dan Brown szelleme lengné körül a projektet – de azt javaslom, ugorjuk át a sajtóközleményben kifejtett marketingrizsát az aranymetszésről, Leonardo vitruviusi arányairól és a Fibonacci-számokról, hiszen a nézőket úgysem ez érdekli, hanem az, hogy amit látnak, az tetszik-e nekik, az új grafikai keret közel tud-e férkőzni a szívükhöz, vagy utálni fogják.

A logók egyszerűek, a kör mint befoglaló forma szerencsés választás. Kiegészítő vonalak használata különbözteti meg a médiumok logóit, ezekkel szimbolizálják az elemeket. A tűz, a víz, a levegő és a föld jelképrendszer viszont csak négy szimbólum, az MTVA ernyő brand viszont ennél több albrandet foglal magába. Ezen a ponton egy kicsit sántít az alapfilozófia és átfordul formális megoldássá. A Kossuth rádió állítólagos "K" morze jele, a Petőfi stilizált gitárhúrjai, a Bartók egész hang jele, vagy a Lloyd-karika magyarázat pedig tovább bonyolítja a szimbólumrendszert, és biztosan lesznek még furcsa megfejtések a jövőben is.

Retro, feszültségforrás, M1 - Nézze meg a többi logot is a belvárosban, kattintson a képre!

MTI / Bruzák Noémi

A minimalizmus jó dolog, mert időtálló, nagyon egyszerű értelmezni, nem használ felesleges díszítéseket, csak a lényegre és a használhatóságra koncentrál. Persze ehhez nem árt, ha egy minimál forma jól és okosan van megtervezve és annyira azért nem minimál, hogy összetéveszthető legyen más logókkal, hiszen megkülönböztethetőség az egyik legfontosabb feladata egy márkajelnek.

Amikor először megláttam a közmédia új logóit, azon kívül, hogy a minimalizmus után a modern szó helyett inkább a retro (lásd monoszkóp) jutott eszembe, rögtön azt kutattam a fejemben, hogy vajon hol láthattam ezeket a jeleket már. Az m1 logója például az Operaház stilizált metrómegállót ábrázoló új logóját idézi, mondhatnám "nagyjából pont" megegyeznek. Aztán az utóbbi napokban sorban kezdtek jelentkezni a laikus és szakmai észrevételek, például olvastam olyan megfejtést is, hogy a villanyszerelésben ismert feszültségforrások formái lettek átemelve.

Operaház vs. M1

Jose Simon

Lehet, hogy a logók használhatósága értelmet nyer, ha látjuk majd a komplett arculatot, de figyelemre méltó és a "házon belüli megoldásokat" megkérdőjelező jelenség az, hogy pár nap alatt, már a hivatalos premier előtt mennyi kritizáló, az eredetiséget hiányoló blogbejegyzés született az M3D-s beharangozó vs. Fridge-főcím párhuzamtól kezdve az MTVA website ingyenes Joomla-sablon használatáig.

Függetlenül a várható negatív szakmai kritikáktól (és a politikai támadásoktól) ezeket a formákat a széles közönség nehezen fogja megszeretni, de ha a Duna Tv 2005-ös logó (le)váltását és a Magyar Rádió előző emblémáit elviselték az emberek, úgy előbb-utóbb a képernyő jobb felső sarkában lévő furcsa köröket és vonalakat is meg fogják szokni.

A szerző tervezőgrafikus művész, 1999-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, azóta aktív résztvevője a hazai grafikai szakmának. Az 1999-ben alapított Grotesque Grafikai Stúdióval többek között olyan televíziók arculattervezésében vett részt, mint a Duna Televízió Zrt. (2000), a Magyar Televízió m2 csatornája (2006-08), a Tv2 (2008), a Cool Tv (2007, 2010), az Origo Zrt. Ozone Network és Life Network csatornája (2008). Több díjjal rendelkezik, 2001-ben Kamera Hungária-díjat kapott az akkori Duna Televízió Híradó főcíméért, 2005-ben Magyar Formatervezési díjat nyert a PEP! magazin arculatáért, 2011-ben a Kecskeméti Animációs fesztiválon első díjjal jutalmazták az Ozone Network mozgóképes arculatáért. Több hazai szakmai szervezet tagja, alapítója a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társaságának. 2011 végén saját céget alapított Simon Says néven.