A pajzsmirigy sejtjei különösen érzékenyek az ionizáló sugárzásokra, melyek például a csernobili nukleáris baleset során vagy a Japánra ledobott atombombákból felszabadultak.

Az International Journal of Cancer című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban azokat az embereket követték nyomon, akik túlélői voltak az 1945-ben Japánt ért bombatámadásoknak. A mintegy 105 ezer túlélő körében 1958 és 2005 között 371 pajzsmirigyrákos esetet diagnosztizáltak.

Mint kiderült, a sugárzás elszenvedésekor már felnőtt emberek körében nem volt kimutathatóan nagyobb a pajzsmirigyrákos megbetegedések gyakorisága, azoknál azonban, akiket gyerekként ért a sugárzás, igen. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az ezzel a ráktípussal diagnosztizált 191 egykori gyerek vagy kamasz túlélő 36 százalékánál a radioaktív sugárzás okozta a betegséget.

A bethesdai (Maryland) Országos Rákintézet kutatói azt feltételezik, hogy a fiatal pajzsmirigyszövet érzékenyebb lehet a sugárzásra, mint a már felnőtt. A pajzsmirigy a testben zajló anyagcseréhez szükséges hormonokat bocsát ki, a gyerekkori és kamaszkori gyors növekedés és fejlődés időszakában különösen erőteljes a működése.