Bécs extravagáns és arisztokratikus. Elsőre ez jön le, vagy csak ezt szokás mondani, és elhisszük. De vannak pontok, ahol egyszerűen inkább: normális. A metrón, vagy a hetedik kerületben. A mélabús arcokból biztos kevesebb van, mint Budapesten, vagy más, nem annyira élhető városban.

Bécs több nemzetközileg elismert listán előkelő helyezett, de van olyan (Mercer), ahol már több éve a legeslegélhetőbb városként szerepel. Persze tele van turistával, ami újabb bizonyítéka annak, hogy valamit nagyon jól csinálnak. Folyamatosan növekszik a vendégéjszakák száma, a magyarok 2006-ban még 50 ezren, tavaly már több mint 72 ezren látogattak el a városba.

Mindenki szereti

Stiller Ákos

Csepp a tengerben az összesen több mint 4 millióból (2011-ben), akik külföldről Bécsbe érkeznek évente, és ennél még sokkal több eurót hagynak ott. A Wien Tourismus képviselője, Denise Blindhofert elmondta: hotelekben idén májusig 191,5 millió euró volt a nettó forgalom. Mi, magyarok főleg háromcsillagosokba megyünk, vagy ismerősökhöz.

A fizetőképes német, olasz, amerikai, orosz toplátogatókkal számolva, egyre több ötcsillagos szálloda is megjelenik a kínálatban: a Ritz Carlton épp látogatásunkkor nyitott, természetesen keménykalapos concierge-zsel, nemcsak do not disturb táblácskával a kilincsen. Múltkoriban Nena – a 99 luftballonos endékás csaj – is ott ült az egyik sokcsillagos teraszon. Bécsi kávét ivott, egymagában.

Klimt-szupersztár

Az idén Klimttel is hódítanak Bécsben. 2012-ben 150 éves lenne a művész, akit ennél jobban lehetetlen prezentálni: minden második múzeum tartogat valamit az osztrák szecesszió fáradhatatlan atyjáról, akár a művek, akár magánélete feltárásának tekintetében, bár ő kerek-perec kijelentette anno, hogy ha valaki meg szeretné ismerni személyét, az inkább fürkéssze a festményeit.

A Belvedere ebben a legjobb, itt van a világ legteljesebb Klimt-gyűjteménye, de ha valaki már unja – hisz két éve a Szépművészeti is egész pofás tárlatnak adott otthont Budapesten –, akkor vannak exkluzívabb Klimt-programok: a Wien Museumban például. A Karlsplatzon nem csupán a meztelen modellek tárt lábú, csupasz keblű skiccei, hanem a híres kék köntöse is letaglózza a nézőt, amely munka- és szabadidőruhaként egyaránt szolgált. A korabeli fotók tanúsága szerint Emilie Flögével is ebben csónakázott az Attersee-n. A másik vitrinben Gustav Klimt halotti maszkja látható, ami azért morbid. De az osztrákok ilyenek, volt egy Schieléjük is, meg van egy Hermann Nitschük.

A musicales Csók

Stiller Ákos

Klimt állítólag nem sokat beszélt, mégis készült egy musical, amiben az őt játszó színész „kénytelen” végigénekli az előadást. A Klimt-musical szeptember elsején debütál a bécsi Künstlerhausban, és október elejéig van műsoron. Bent jártunk a próbán, épp abban az allegorikus pillanatban, amikor Klimt a szívinfarktusa után magára húzza a Kuss (Csók) című képről ismert aranyszőttest, és megcsókolja múzsáját. Szép. "Nem lesz giccs, bár, ha hiteles, életrajzszerű szeretne lenni a forgatókönyv, akkor pantomimre építene, nem énekre” – viccelt a Klimtet megformáló színész, André Bauer a festőzseni szótlanságára utalva.

A Klimt-giccsre azért találunk elég példát a bécsi út során. A szuvenírboltokban minden megtalálható csókos vagy meztelen-igazságos (Nude Veritas) verzióban, egy kis, vagy sok-sok arannyal nyakon öntve. A Wien Museum szegletében összegyűjtötték a legrosszabbakat: vécéülőke, tetkó, a Csók előtti szükséges mentolos cukorka. A Best of Worst című kollekció legcsecsébb darabjai a nyakkendőre, zoknira, cipellőre applikált Klimt-reprók. Az osztrákoknak van humoruk.

Klimt-giccs

Stiller Ákos

MQ - azaz M-kúl

És szeretnek ejtőzni. A Museumsquartier az a szpot, mint nálunk az ex-Gödör, csak húgyszag, szemét és letaposott fű nélkül. Odaát a hatalmas betonudvar ad helyet a hip (mint hippie, és mint hipszter) fílingnek, fetrengésre kialakított színes padokkal, kávézókkal, éttermekkel, reggelizőhelyekkel, teraszokkal, és minden szezonban más játéktérrel: most épp petanque pályát találtunk, de volt már ott távirányítós autópálya is, méghozzá novemberben, hőgombák alatt.

Most Petanque megy az MQ-ban

Stiller Ákos

Érdekes módon – vagy nem – az MQ kívül sokkal izgalmasabb. A múzeumok kevésbé, betévedtünk a Momek (Museum für moderne Kunst) Reflecting Fashion tárlatára, és miután a sok csupasz fal mentén a divat és a művészet összefüggéseit próbáltuk kisilabizálni, észrevétlenül mély depresszióba estünk a nagyon görcsös kunszttól, amiből még a mínusz egyen kiállított foghíjas pop-art gyűjtemény sem tudott kihozni. Kevés volt a Warhol.

Apfelstrudel

Viszont az Apfelstrudelt, bármilyen elcsépeltnek tűnik is, nem hagytuk ki. De legalább nem a Kärtnerstrassen ettük, hanem az Augarten teraszán, ami egy kicsit kintebb található, és egy tündéri zöld parkot rejt a híres porcelángyár, és egy Flakturm, azaz: II. világháborús bunker társaságában. No, hát ez tényleg arisztokratikus és extravagáns egyben. Végül is ilyenek az osztrákok. És normálisak.

Augarten

Stiller Ákos