szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hausmann Terézia mumifikálódott maradványaira 1994-ben, a váci domonkos rendi Fehérek templomának felújításakor bukkantak. Testében sikerült azonosítani a tbc genomját.

Magyar és angol tudósokból álló kutatócsoportnak új eljárással sikerült azonosítani a tbc genomját egy 216 éves váci múmia tüdőszövetéből.

A Budapesti Természettudományi Múzeum Embertani Tára, a Warwicki Orvosi Egyetem és a University College London munkatársai a metagenomika nevű új módszerrel azonosították a tuberkulózis kórokozójának DNS-ét.

A metagenomika azért alkalmas több száz éves leletek tanulmányozására, mert nem szükséges hozzá a természetes környezetből vett minta tenyésztése. A genetikai térkép hagyományos vizsgálatához általában klónozott mikrobiológiai kultúrákat használnak, a metagenomika azonban lehetővé teszi a laboratóriumban nehezen elemezhető minták kutatását is.

Különleges mikroklíma tette lehetővé a mumifikálódást

A mintát az 1797. december 25-én, 28 éves korában elhunyt Hausmann Terézia maradványaiból vették. A leletre 1994-ben, a váci domonkos rendi Fehérek templomának felújításakor bukkantak rá, amikor a templomban egy befalazott kriptát, benne 265 teljesen vagy részlegesen természetes módon mumifikálódott, halotti ruhával, ékszerekkel díszített holttestet tártak fel a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai.

A mumifikálódási folyamatokat a különleges mikroklíma és az állandó légmozgás tette lehetővé, mely elősegítette a testek kiszáradását. A fenyőfa koporsókba helyezett ugyancsak fenyőfa forgács felszívta a testnedveket, a fenyőben található sajátos anyag pedig megakadályozta a mikroorganizmusok szaporodását, így a bomlási folyamatok megálltak. 

Pap Ildikó antropológus, a Magyar Természettudományi  Múzeum Embertani Tárának igazgatója elmondta, a szövet- és csontminták korábbi kutatásai során végzett mellkasröntgen és a szövetminta elemzése kimutatták, hogy az elhunytak több mint 60 százaléka fertőzött volt a tbc kórokozójával. Az is bizonyossá vált, hogy a testek különlegesen jól megőrizték a kórokozó DNS-ét, és a néhai Hausmann Terézia mumifikálódott testén végzett mellkasröntgen, valamint a tüdőmaradványból vett szövetminta elemzése igazolta, hogy halálát a tbc okozta.

"Az ilyen régi minták genetikai vizsgálata a szennyeződések kockázata miatt volt bizonytalan, hiszen a mintát laboratóriumban kellett tenyészteni. A metagenomikába az a gyönyörű, hogy egyszerű, ám igen informatív megközelítést ad a kutatások széles köréhez. Néhány hete hasonlóan régi leletből egy másik kutatócsoport a lepra genomját azonosította" – magyarázta Mark Pallen, a Warwicki Orvosi Egyetem kutatásvezető mikrobiológusa az áttörést jelentő eljárást.

A New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent kutatás kimutatta, hogy Hausmann Teréziát két különböző tbc-baktériumtörzs fertőzte meg. Ez az információ a jelenlegi tuberkulózis-kutatások fényében kiemeli a vegyes törzsek okozta fertőzések jelentőségét, különösen tbc-járványok idején – fűzte hozzá Pap Ildikó.

Az antropológus kifejtette, hogy a múmiák gondos elemezése felfedi azokat az M. tuberculosis kórokozókat, amelyek az akkor élt embereket fertőzték. "Fontos megjegyezni, hogy az idők folyamán a Mycobacterium tuberculosis változott, új, sokkal veszélyesebb törzsek alakulnak ki." Egyes kórokozók könnyebben terjednek emberről emberre, mások pedig ellenállnak a legtöbb, vagy szinte mindegyik antibiotikumnak.

Több ezer éve együtt él velünk a kórokozó

"Napjainkban a világ teljes népességének kétharmada tuberkulózisfertőzött, de csak 10 százalékuknál fejlődik ki az aktív tbc. Ez arra utal, hogy ez a betegség több ezer éve együtt létezik az emberiséggel. Az ilyen együttélés, úgy véljük, oda vezetett, hogy nemcsak az emberek változtak, hanem a kórokozók is. A paleomikrobiológia – a régen élt mikrobák DNS-ét és más jellemzőit kutató tudomány – lehetővé teszi, hogy a kutatók közvetlenül vizsgálják a régészeti és történeti korokból származó anyagokat. Bár a DNS is sérülhet a halált követő bomlási folyamatok következtében, néha a különleges körülmények lehetővé teszik, hogy mind az emberi maradványok, mind a fertőző baktériumok nagyon jó állapotban megőrződjenek, ahogy az a magyar múmiákkal történt" – hangsúlyozta a kutatás jelentőségét a magyar antropológus.

"Igen izgalmas volt látni a kétszáz éves baktériumtörzs és a nemrég Németországban kitört járványt okozó törzs örökítő anyaga közötti hasonlóságokat. Megfigyelhettük, milyen hatékonyan tudjuk a metagenomikával követni a mikrobák evolúcióját és elterjedését, ám azt is megtudtuk, egyes kórokozótörzsek felmenői több mint kétszáz éve jelen vannak Európában" – hangoztatta Pallen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!