A kórt MERS néven említik, ami az angol Middle-East Respiratory Syndrome kifejezés rövidítése.

A kísérlet során hat rhesus makákót fertőztek meg MERS-koronavírussal a hamiltoni Rocky Mountain Laboratóriumban az amerikai Országos Egészségügyi Intézet tudósai.

Nyolc órával az fertőzés után a hat majom közül három megkapta az interferon alfa-2b és a ribavirin nevű hatóanyagok kombinációjából álló gyógyszerkoktélt. A másik három állat placebót kapott. A vírusellenes készítményekkel kezelt makákóknál nem léptek fel légzési nehézségek, a többi állatnál viszont igen. A röntgenfelvételen a tüdőgyulladás kevesebb jelét figyelték meg, a majmok tüdőszövete pedig kevesebb vírust tartalmazott – olvasható a tanulmányról szóló közleményben.

A rhesus makákók betegségének lefolyása az emberi fertőzések enyhe vagy közepes alakulásához hasonlít. Úgy tűnik, a kísérletből nehéz lesz következtetést levonni a súlyos lefolyású emberi megbetegedésre – írták a kutatók. A kísérletet ráadásul 72 óra elteltével leállították, minden állatot elaltattak, tehát a hosszú távú hatások és a végleges gyógyulás kérdése válasz nélkül maradt.

A vizsgált gyógyszerek akkor a leghatásosabbak, ha a fertőzés után a leghamarabb beadják őket a betegnek. A kísérlethez felhasznált két hatóanyagot az év elején tesztelték MERS-vírussal fertőzött sejteken, és az adatok szerint sikeresen állították meg a kórokozó terjedését.

A két hatóanyagot most többek közt a hepatitisz C-vel fertőzöttek gyógyítására használják. A kutatók szerint további készítményeket kellene kipróbálni, hogy hatnak-e a MERS-vírusra.

A MERS a koronavírusok családjába tartozik, amelyek a közönséges nátha kórokozói. Ebbe a csoportba tartozik az akut emberi légzőszervi megbetegedést okozó SARS-vírus, amely 2003-ban Kínában okozott súlyos járványt. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) eddig 114 MERS-fertőzést jelentettek, főként Szaúd-Arábiából. Ötvennégyen haltak már meg közülük a betegség következtében a WHO szombati adatai szerint. A fertőzötteknél először influenzaszerű tünetek jelentkeznek, ezután léphet fel súlyos tüdőgyulladás vagy veseleállás.

A vírus eredetét és közvetítőit az állatok között keresik a tudósok, eddig a denevér és a kétpúpú tevének is nevezett dromedár esetében merült fel a gyanú, egyértelmű bizonyítékok azonban egyelőre nincsenek.