Az esetről csütörtökön tájékoztatta az MTI-t az ügyben érintett vállalkozás, a dunaszerdahelyi Exit Travel Club ügyvezetője, Takács Krisztián, aki a történteket zaklatásnak, a hivatkozott törvényt pedig rossznak tartja.

Az ügy előzménye, hogy az utazási iroda az idény nyáron olyan hirdetéseket jelentetett meg a többségében magyarok lakta Csallóközben általuk bérelt óriásplakátokon, amelyeken a reklámszöveg csak magyar nyelven szerepelt. Ezeket az időközben a hirdetés lejárta miatt már a reklámfelületről levett óriásplakátokat kifogásolta a szaktárca, amely a vállalkozónak küldött levelében rámutat a hatályos államnyelvtörvény vonatkozó előírásaira, és ugyanakkor magyarázatot követel a rendelkezések be nem tartása miatt.

A hatályos szlovák államnyelvtörvény kimondja, hogy a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló feliratokat, így a reklámfeliratokat is, szlovák nyelven kell megjeleníteni, és amennyiben más nyelvű szöveget is tartalmaznak, az csak az államnyelvű felirat után, hasonló vagy kisebb betűmérettel kerülhet feltüntetésre.

Az államnyelvtörvény jelenlegi verziója 2011 márciusa óta hatályos, azt Iveta Radicová kormánya módosította. Az új jogszabály ugyan némileg enyhített a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok mértékén, és az akkori kormány álláspontja szerint szűkítette azok kiszabásának lehetőségeit, ugyanakkor megtartotta azokat. Ezért, s a törvény néhány, többféleképpen is értelmezhető megfogalmazásáért a jogszabályt, főként magyar részről sok bírálat érte.

"Magáncégként a lehető leghatékonyabb módon akartuk megszólítani a célközönségünket, s ez ebben a régióban a magyar feliratú óriásplakátokat tette indokolttá" – mondta az eset kapcsán Takács Krisztián. Hozzátette: bár zaklatásnak tartják a kulturális minisztérium felszólítását, záros határidőn belül választ adnak arra. Hangsúlyozta: magyar anyanyelvű célközönségüket a jövőben is magyarul fogják megszólítani.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az esetet újabb bizonyítéknak tartja arra, hogy a szlovák államnyelvtörvény a két évvel ezelőtt megvalósított változtatások ellenére is rossz, a megfélemlítés eszközeként szolgál, és mint ilyet, mihamarabb hatályon kívül kellene helyezni.

"Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy ez a Most-Híd képviselői által is megszavazott törvény lehetőséget ad arra, hogy feljelentések alapján vállalkozókat és önkormányzatokat zaklassanak a hatóságok" – mondta az MKP politikusa. Hozzátette: tudomásuk szerint egyáltalán nem egyedi esetről van szó, hasonló ügyben már több felvidéki magyar önkormányzat is kapott magyarázatot követelő levelet a szlovák kulturális tárcától.