Balla István
Balla István

A világ egyik legünnepeltebb zenekara Cserdiben adott ingyenes koncertet mintegy 200 gyereknek, akiknek nagy része életében először hallott élő hangversenyt. Elkísértük a Fesztiválzenekar művészeit a köcsögmentesítéséről elhíresült polgármester falujába.

„Az, hogy a Fesztiválzenekar Cserdiben van, az olyan, mintha Madonna jönne Pécsre. Ki hiszi el, hogy Madonna Pécsen fog koncertezni? Ki hiszi el, hogy a Fesztiválzenekar Cserdiben fog koncertezni?” – lelkendezik Bogdán László a „cserdi csodaként” emlegetett program atyja a hangverseny előtt.  Épp egy polgármesteri konferenciáról esik be, ahol a fura, megosztó (ld. köcsögmentesítési program), de kétségkívül hatékony módszereiről tartott előadást.

©

Mint mondja, amikor csörgött néhány hete a telefonja, és egy hölgy arról győzködte, hogy amennyiben fogadnák, lejönne ingyen a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) koncertezni a faluban élő gyerekeknek, el sem hitte. „Mondtam neki, hogy ne szórakozzon, ugye, ez csak blöff? Hiszen cigány létemre azért képben vagyok, hogy a Fesztiválzenekar nem a cserdi kultúrházba való zene. Az emberek ide inkább a Kis Grófót vagy a Bódi Gusztit képzelik.”

Tényleg furán hangzik először egy ilyen koncerthelyszín-lista: a párizsi Philharmonie hangversenypalota, a londoni Royal Albert Hall, a milánói Scala, a New York-i Carnegie Hall, a cserdi kultúrház.

Összekötni embereket

A BFZ legfontosabb célja – mint arról korábban annak ügyvezető igazgatója beszélt lapunknak –, hogy az emberekhez közelebb hozza a zenét. Ez ugyanúgy érvényes a világ legnagyobb koncertszínpadaira, mint az elhagyott zsinagógákban és templomokban szerte az országban tartott kamarahangversenyekre, a fellépésekre az iskolákban, idősotthonokban vagy – épp a múlt héten – a Mindszenten vagy Cserdiben tartott Kakaókoncertekre.

„A zenével össze lehet kötni embereket. Nekünk az integráció az üzenetünk. Ez persze politikai üzenet is, amit a zenén keresztül fejezünk ki” – fejtette ki Stefan Englert.

Magyarországnak még sokat kell tanulnia civil kurázsiból és demokráciából – véli Fischer Iván zeneigazgató. „Sokan vannak, akik hagyják a dolgokat megtörténni, elszenvedői az eseményeknek, és teljesen passzívak. Ezzel szemben nagyon kevesen vannak, akik azt mondják, hogy ez a mi országunk, itt én és társaim döntjük el, hogyan történjenek a dolgok. Pedig ez a demokrácia. Az aktivitás a demokrácia, és minden közszereplőnek példát kell mutatnia aktivitásból. Ez a mi ügyünk, a mi országunk, vegyük kézbe a saját sorsunkat.”

©

Kihívás a zenészeknek

Évente többször szerveznek közösségi heteket, amiknek programjaira a zenészek szóló, duó vagy egyéb kamaraprodukciókkal jelentkezhetnek. Mint Szabó Levente hegedűművész elmondta, nagyon szeretik az ilyen lehetőségeket, rendre túljelentkezés van a produkciókból – végül Fischer Iván állítja össze a programokat. Ilyenkor a Fesztiválzenekar művészei buszokkal mennek le a helyszínekre, és adnak kamarakoncerteket.

Szabó szerint a hálás gyerekközönség mindig óriási feltöltődést ad a zenészeknek. Ráadásul szakmailag is nagy kihívás egy-egy ilyenre felkészülni, mert be kell tanulni a direkt ezen alkalmakra a kamaraprodukciókat, és ez egész más, mint a nagyzenekari szólamok megtanulása. „Szerintem a gyerekeknek kell a lehető legjobb koncertet adni.”

Cigánylecsó, bableves

A BFZ busza a 14 órás koncert előtt több mint két órával gurult be a polgármesteri hivatal elé. Nem véletlenül áradozott a polgármester arról, mekkora esemény ez a 400 fős faluban: a művészeket a helyi asszonyok cigánylecsóval, káposztás-babos levessel, sült húsokkal, rétessel, kávéval várták.

©

Közben volt idő körülnézni, és beszélgetni a cserdiekkel. Érezhető volt minden kérdésünknél, hogy a polgármestert – aki épp egy konferencián adott elő, és még nem érkezett meg – feltétlen bizalom és tisztelet övezi. „Amikor először megválasztottuk, első intézkedése az volt, hogy leszereltette a rácsokat. Korábban rengeteg lopás volt, mára gyakorlatilag ez megszűnt.” A cserdi csodáról rengeteg cikk született, Bogdán László egyfajta médiasztár lett.

Nem tudtuk eldönteni, mit gondoljunk a hivatalban mindenfelé kifüggesztett jegyzetekről, amikre – akár a kisiskolások között szokta a tanító néni – a közmunkások véleményeit gyűjtötték össze a helyes viselkedésről, a munka becsületéről stb. Felnőtt emberek között azért ez merőben szokatlan. Mint ahogy az is, hogy aki késik a (köz)munkából, annak a büntetése az, hogy Micimackót kell olvasnia. („Ez komoly” – válaszolja értetlenkedésünkre később Bogdán.)

De a helyiek semmi kivetnivalót nem látnak ezekben a nevelő célzatú módszerekben. És különben is „itt mindenki dolgozhat, ha akar” – szól a döntő érv. Az sem mindegy, hogy ha munka van, Bogdán mindig ott van az első sorban. Úgy vélik, ez lehet a tisztelet alapja.

A zenészeket mindenesetre meggyőzte a lecsó is és a helyiek beszámolói is. A koncert után Polónyi Ágnes hárfaművész azt írta a vendégkönyvbe, hogy „Cserdi is, a Fesztiválzenekar is egy sziget – és jó volna több ilyen Magyarországon”.

©

Mindenki iskolába

A faluban nincs iskola, a szomszéd faluba buszoztatják a gyerekeket. Mind a 105 iskoláskorú bejár Bükkösdre, ezt is sokáig maga a polgármester ellenőrizte. Amíg visszaérnek a gyerekek, a zenészek a kultúrban próbálnak. A terem egyik falán hatalmas molinó: „Magyarország nem fekete vagy fehér, attól szép a nemzet, hogy sokszínű.” Fél kettő körül érkezik az első busz, de később még több gyerekcsoport – a szomszéd falukból – is bevonul a terembe.

Jól jártak, akik korábban érkeztek, mert közelről megszemlélhették és ki is próbálhatták a hangszereket. A hárfának volt talán a legnagyobb sikere.

Nincs csoda

Közben befut a láthatóan tényleg nagyon lelkes polgármester is. „Gondolja, hogy több akarok lenni a száraz falevélnél? Egy egyszerű cigánygyerek vagyok, akinek három általánosa van és a magyar Himnusz hallatán képes térdre rogyni. Ez vagyok én” – definiálja magát, amíg az utcán intézkedik a főút biztosításáról. Rutinos és lehengerlő – és kicsit kinyilatkoztató – interjúalany.

Nincs olyan, hogy cserdi csoda – mondja. „Tudja mi a csoda? Hogy nincs irigység a lelkemben.” Szerinte ennyi kellett ahhoz, hogy néhány év alatt élhető települést formáljon Cserdiből. Ahol mindenki dolgozik, a gyerekek tanulnak, ahol annyi krumplit megtermelnek, hogy adományozni is tudnak a rászorulóknak. Sőt, hamarosan megnyitják a savanyítóüzemet, és akkor a helyben megtermelt zöldségekből állíthatnak majd elő saját, értékesíthető termékeket. A Lasipe (magyarul: jóság) nevű üzemben cigánylecsót, cigánylekvárt, cigánysavanyúságot készítenek majd.

©

„Fel kell számolnunk a lelkünkben élő cinkosságot és az előítéleteket” – emeli még ki. Hogy ez pontosan mit jelent, arra nehezen kilúgozható választ kapunk, nagyjából azt, hogy „csak arról beszélünk, az a fontos, aki jelen van. Aki nincs ott, nem bántjuk.”

Gyorsan ledarálja még, hogy „a bevándorlókérdést is gyökereiben kell megoldani, és nem üzengetni egymásnak”. Hozzáteszi: „én cigányként bevándorló vagyok, az a kérdés, hogy problémának élnek-e meg, vagy feladatnak. Ha feladatnak, akkor happy ez e világ, ha problémának, akkor futnom kell.”

Nem nagyon hagyja Bogdán, hogy kérdésekkel zavarjuk az eszmefuttatásait, de különben is lassan megérkezik az összes gyerek, és több tucat felnőtt. Kezdődhet a műsor – természetesen ő nyitja meg a koncertet.

Mozart és kakaó

A gyerekek a földön ülve hallgatják a hangversenyt, és a „showmant”, a műsorvezető Hábetler Andrást. Az operaénekes az ujja köré tekeri a kétszáz gyereket, lehetett itt kiabálni két szám között, bravózni, tapsolni. Kell is a hangulatfokozó: azért egy több mint egyórás, Mozart-, Beethoven-, Rossini-darabokból álló koncertet még a hangverseny-rutinos gyerekek sem biztos, hogy végig tudnák e nélkül ülni.

©

A legutolsó darab – Berlioz: Mosgrad Express – ütőhangszerekre és zajkeltő eszközökre – az abszolút sztár. Az általunk megkérdezett gyerekek mindegyike ezt említi, mint legjobb élményt. Naná, ez egy látványos ütős darab, amin a dobosok poénkodhatnak is.

A hangverseny után kakaót kap minden gyerek, és még a BFZ-logós bögrét is hazavihetik.

Bogdán még egy közös fotót kér a nemrég átadott holokausztfal előtt a zenészekkel. Ajándékként a művészek cigánylekvárt kapnak.

Búcsúzóul még utánam szól a polgármester: „Tudja, mi a csoda? Hogy megvalósult ez a koncert.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fizetni nem tudott, úgyhogy kést rántott a taxiban az egerbaktai férfi

Fizetni nem tudott, úgyhogy kést rántott a taxiban az egerbaktai férfi

Segítettek a nézők, sikerült albérletet találni a vakvezető kutyás fiatalnak

Segítettek a nézők, sikerült albérletet találni a vakvezető kutyás fiatalnak

Tóta W. Árpád: Így múlik el

Tóta W. Árpád: Így múlik el

Putyin megint beszélgetne egyet Trumppal

Putyin megint beszélgetne egyet Trumppal

230 kilométer/órás széllel közelít Mexikóhoz Willa

230 kilométer/órás széllel közelít Mexikóhoz Willa

Kolbászt nem gyúrt, de így is jól mulatott Békéscsabán Szijjártó Péter – fotók

Kolbászt nem gyúrt, de így is jól mulatott Békéscsabán Szijjártó Péter – fotók