A versenyt a Barankovics Alapítvány szervezi immár harmadik alkalommal, középiskolásoknak. A pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Gimnázium végzősei is beneveztek a többfordulós, nagyon sok munkával, a szűkebb környezetük aktivitásra bírásával járó versenybe. Jelenleg a harmadik forduló feladatain dolgoznak.

Mint a hvg.hu-nak elmondták, a korábbi körökben egyrészt a csapatot kellett bemutatniuk videón, másrészt írtak egy cselekvési tervet a szűkebb környezetük főbb problémáiról, és egy esszét arról, milyen területeken van leginkább szükség a civil társadalom aktivitására. A következő forduló a környezetvédelemről szólt. Itt többek között videó üzenetet készítettek a párizsi klímacsúcs résztvevőinek, mozgósították a környezetüket, klímavoksokat gyűjtöttek az Áder János által is szorgalmazott „Élő Bolygónk”-akcióhoz.

Talán a mostani, harmadik forduló a legnehezebb a diákok számára. A téma a szegénység, s a feladatok között van egy „életmód kísérlet” is. Ez arról szól, hogy próbálják megtervezni egy olyan háromtagú család heti menüjét, amelyben az apa, az anya és egy kiskorú 4 éves gyermek él. A szülők munkanélküliek, csak segélyekből és a gyermek után járó családi pótlékból élnek. E forduló esszéfeladata, az „Aki szegény, maga tehet a sorsáról” – kijelentés mellett és ellen érvelni.

A „We have a dream” névre elkeresztelt klébis csapat baráti társaságból áll, osztályfőnökük, Matusné Németh Eszter hívta fel a figyelmüket a versenyre. (Az ő korábbi csapata egyébként megnyerte a „face to face” fordulót.)

Mivel – a fiatalokról szóló sztereotípiákkal ellentétben – valamelyest érdeklődnek a közélet iránt, továbbá mert a verseny elsősorban a digitális eszközökre épül, amit szívesen használnak, belevágtak, és már a harmadik forduló feladatait készítik.

Hogy mi motiválta őket arra, hogy elgondolkodjanak olyan kérdéseken, mint a klímaváltozás, a szegénység? „Leginkább minket fog mindez érinteni, most kell elkezdeni valamit tenni, hátha tudunk valamit változtatni” – jön a frappáns diákválasz.

„Előtte is láttam a belvárosban a szegényeket, hajléktalanokat, de ilyen szinten nem érdekelt a szegénység, mint most. Próbálok sokkal jobban figyelni rájuk, elgondolkodni a helyzetükön” – mondja egyikük, aki hozzáteszi, nemcsak a társadalmi kérdések iránti érdeklődésük nőtt, hanem megtanulták például a hatékony kommunikáció különböző formáit, a közösség aktivitása megnyerésének módszereit is.

Most épp egy olyan filmen gondolkodnak a szegénység témában, ami a fiataloknak szól, könnyedebb hangvételű, és ami arra próbál majd fókuszálni, mennyire nincs kapcsolat a középosztály és a szegények között. „Mintha két külön országban élnénk.”

A versenyt egy szociológusokból, írókból, pedagógusokból álló zsűri értékeli. A harmadik fordulón túljutó csapatok egy szóbeli versenyen vesznek majd részt, az első három helyezett jutalma idén is a brüsszeli út lesz.