Lehet a napi politikán és mindenféle ideológián felülemelkedve változtatni bevált rendszereken? Például olyan szigorú keretek között mozgó területen, mint az oktatás vagy az egészségügy? A Magyarországon 1995 óta aktív Ashoka szervezet szerint igen, lehet. Sőt, ők pont olyan embereket keresnek, és támogatnak szellemileg és anyagilag is, akik már tettek olyat, ami újítást hozott, és ennek az újszerű megoldásnak még társadalmi haszna is volt.

Akik hadat üzennek a közönynek

Ha valaki még nem hallott volna róla, az Ashoka egy folyamatosan bővülő nemzetközi szervezet, amely olyan egyéneket tömörít, akik kreatív és innovatív személyiségek, és ötleteikkel társadalmi problémákra kínálnak megoldást. Elszántak még a legelkeserítőbb helyzetekben is. Teszik ezt úgy, hogy kezdeményezésükért nem profitot, inkább megoldási javaslataik  elterjedését várják. Ők azok, akik hadat üzennek a közönynek.

Csak hogy jobban értsük, kikről is van szó, a magyar tagok között találjuk például Csermely Péter hálózatkutatót, az otthonszülési programjával a viták kereszttüzébe kerülő Geréb Ágnest, de említhetnénk a legfrissebb tagot, A nyomor széle blog szerzőjét, az oldalunkon is rendszeresen publikáló L. Ritók Nórát is.

Az Ashoka-tagság óriási megtiszteltetés, hiszen ez az elismerés egy életen át tart, nem egyszeri kitüntetés – árulta el kérdésünkre az Ashoka magyarországi képviselője, Demeter Zsazsa. Gyorsan hozzátette, a tagság ugyan ösztöndíjjal jár, ám ennél sokkal fontosabb, hogy a tagok egy olyan kör tagjai lesznek, akiket az Ashoka folyamatosan követ, és új megoldásokkal segít.

"A tagságnak szigorú kritériumai vannak (ezeket a kritériumokat itt olvashatja végig), de a legfontosabb, hogy olyan társadalmi vállalkozókat keresünk, aki meghatározó szemléletváltást hoznak a köztudatba" – jellemezte a tagokat Demeter Zsazsa. A tagok és az alapítvány között folyamatos a kapcsolattartás, különböző terveket készítenek például minden egyes személy esetében, hogy mire van szükségük, akár egy új ötlet beindításához.

Demeter Zsazsa

Fülöp Máté

Az Ashoka-tagság rangját a legjobban talán úgy írhatjuk körül, hogy aki az ötlépcsős jelölés végén elnyeri a fellow címet, ezzel a civil szféra Nobel-díjasává válik.

„Nekik köszönhetjük, hogy ezt az évet túléltük”

Hogy nem csak egyszeri elismerést jelent a tagság, azt Szekeres Erzsébet, egy 1997-ben megválasztott tag is megerősíti. "Én már a rendszerváltás előtt elkezdtem foglalkozni a fogyatékkal élők foglalkoztatásával, lakhatásával, amely akkor még inkább, de még most is egy nagyon felületesen kezelt problémának számít. Az Ashoka erőt adott ebben a sokszor reménytelennek tűnő küzdelemben, és arra is ráébresztett, hogy nem vagyok egyedül. A konkrét támogatások szintjén pedig olyan cégekkel hozott kapcsolatba minket, amelyeknek köszönhetőn például megújulhatott az alapítványunk (Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft.) arculata. Úgy is fogalmazhatok, ők segítettek például abban, hogy ezt az évet túléljük" – árulta el kérdésünkre Szekeres Erzsébet.

Ha nagy leszek, segélyes leszek – itt mutattuk be korábban, miről is szól az Ashoka

Egy hálózat, ahol mindenki változást hozhat

Ebből is jól látszik, hogy az Ashoka főleg a kapcsolatok szintjén tud hosszú távon is tagjai mellett maradni. Nem véletlen, hogy ebből az elvből kiindulva egy nagyobb projekt keretében létrehozták Magyarország társadalmi újító-térképét, amelyen az oktatás, a polgári részvétel és demokráciaerősítés és a társadalmi-gazdasági befogadás területén tevékenykedő meghatározó, innovatív szereplők, szakértők és támogatók jelennek meg.

A magyar Ashoka-térkép

Fazekas István

A térkép hosszú hónapok alatt valósult meg, több mint ezer ember kapott jelölést. A térképen végül körülbelül négyszáz ember neve szerepel, de Demeter Zsazsa hangsúlyozta, további szakterületekkel bővítik majd a térképet, így újabb szereplők tűnhetnek fel a hálózatban. A régióban ez már az ötödik ilyen térkép, a cél egyértelműen az, hogy még szorosabb legyen az együttműködés például a cseh, az osztrák vagy a lengyel Ashoka-szervezetekkel.

A térkép bemutatóján avatta fel a szervezet két legújabb tagját is, a már említett L. Ritók Nórát és Czeizel Barbarát, aki egyben az első magyar szenior Ashoka Tag. Az új tagok kiválasztásához hosszú, ötlépcsős folyamat (a nemzeti képviselettől egészen az amerikai vezetőségig) vezetett, amelynek során például nem csak a kiszemelt tagoknak, hanem munkatársaiknak is hosszú interjúk során kellett jellemezniük kollégájukat és vállalkozásukat.

Fazekas István

"A tagokat nem egyik pillanatról a másikra választjuk ki. Ritók Nórit is jó ideje figyeljük már. A most elkészült térkép valószínűleg abban is segíthet, hogy könnyebben megtaláljuk a hozzá hasonló társadalmi újítókat" – vázolta a szervezet kiválasztási folyamatát Demeter Zsazsa.

A következő lépés az iskolák bevonása lesz

A következő fontos projekt is az oktatás területén várható az Ashokától. Ahogy azt a szervezet magyarországi vezetője elárulta, hamarosan elkezdik az úgynevezett „changemaker” iskolák kiválasztását hazánkban is (ezen a térképen böngészheti végig, hol vannak ilyen iskolák).

A címet olyan intézmények nyerhetik el, ahol a nevelés során az empátiára, a csapatmunkára, és az innovatív megoldásokra helyezik a hangsúlyt. Ahogy azt Bill Drayton, az Ashoka alapítója nemrég egy interjúban nyilatkozta: ők nem új iskolákat akarnak létrehozni, hanem a már eleve jó célért küzdő intézményeket akarják összekapcsolni, bevonni a közös gondolkodásba. A changemaker iskolákból körülbelül ma 140 van a világon, hamarosan az első magyar intézmények is bekapcsolódhatnak a közös munkába.