Az ezüstös levelű, szúrós, narancsságra bogyót termő cserje Magyarországon is őshonos. Régebben a Duna és a Dráva mentén több helyen is előfordult, homokos folyópartjaink elterjedt növénye volt. Az 1974 óta védett növénynek számító homoktövis természetes populációja ma már egyedül Újpesten lelhető fel. A növényt, melynek termése augusztus elejétől szeptember végéig érik, napjainkban nagy területeken termesztik Magyarországon. Gyümölcsét az első fagyokig gyűjtik, és elsősorban feldolgozva, például gyümölcslé, szörp, kompót, lekvár, dzsem és likőr formájában fogyasztják – írja a Gyógynövénylap legújabb bejegyzésében.

Wikipedia / Kirechko

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának lapja figyelmeztet, hogy a homoktövist ne keverjük össze a parkokban, kertekben dísznövényként ültetett, sövénynek is alkalmas tűztövissel, melynek élénkzöld levelei szélesebbek, narancssárga termése zömökebb és keményebb, mint a homoktövisé. „Mivel a tűztövis „bogyója” nyersen kesernyés, kellemetlen ízű, sőt kis mennyiségű cianogén glikozidot tartalmaz, ezért fogyasztásra alkalmatlan” – hangsúlyozzák a gyógyszerészek.

A homoktövis hazai és európai népszerűségét leginkább magas vitamintartalmának köszönheti. Ugyanakkor a különböző alfajokról származó, eltérő időpontban más-más országokban szedett bogyók C-vitamin-tartalma igen eltérő. 100 gramm homoktövisben átlagosan 200-400 milligramm C-vitamin van. Esetenként a Kínából vagy Oroszországból származó gyümölcsök rendkívül magas (1300 mg/100 g), míg a Közép-Európában termesztett gyümölcsök jóval alacsonyabb (20 mg/100 g) C-vitamin-tartalommal is rendelkezhetnek.

Összehasonlításképpen: 100 g citrom vagy narancs kb. 50 mg, ugyanennyi alma, illetve nyers burgonya 10-30 mg, míg 100 g csipkebogyó 1000 mg C-vitamint tartalmaz. A homoktövis értékes összetevői közé tartoznak továbbá az E-vitamin (1-15 mg/100 g), a karotinoidok (3-15 mg/100 g) és a flavonoidok. A termés savanykás ízéért az aszkorbinsavon kívül más növényi savak (almasav, citromsav, kínasav) is felelősek.

A terméshúsból és a magból előállított olaj is értékes homoktövistermékek. Mindkettő esszenciális zsírsavakat és fitoszterineket is tartalmaz, ezért ma intenzív kutatások folynak ezek hatásával kapcsolatosan. Megfigyelték például, hogy napi egy kávéskanálnyi homoktövisolaj fogyasztása jótékony hatású lehet allergiás bőrgyulladások esetén.

Jóllehet a homoktövis termésének antioxidáns, antiallergiás, sebgyógyító, fekélyellenes aktivitását nagyon sok állatkísérletben vizsgálták, kevés tapasztalattal rendelkezünk az emberi szervezetre kifejtett hatásával kapcsolatosan. Ami biztos, hogy a homoktövis vitaminban gazdag termése színesíti a hazánkban termesztett gyümölcsök palettáját, és remek kiegészítője mindennapi táplálkozásunknak – vonják le a következtetést a gyógyszerészek.