Jack Maxwell színész négy éve járja a világot, hogy az egyes országokat és népeket a helyi jellegzetes italaikon keresztül mutassa be. Tavaly Magyarországon forgatott, csütörtökön lesz látható ez az epizód (szombaton ismétlik) a Travel Channelen.

Aki arra számít, hogy majd hall néhány udvarias dicsérő mondatot a híres bortermő vidékekről, téved. A „Piás utazó” hosszú utat tesz meg a disznóvágástól a romkocsmákig, az Unicum-gyártól és Gundel étteremtől a paszabi roma lebujokig és a hortobágyi butykosig.

A „Piás utazó” az emblematikus helyek helyett az itt élő emberekre koncentrál. A klisék szinte teljesen kimaradnak, mégis mintha teljes képet kapnánk – megkockáztatva: a valóságot. „A magyarok egy kicsit mindent másképp csinálnak” – állapítja meg Jack, miközben azért minden folyékonyat végigkóstol, amit lehet.

A Memento Parkban a szovjet emlékművek árnyékában rögtön a kőbányai sörrel és annak történetével találja szembe magát, és egy adattal, hogy egy magyar ember átlagosan hány liter sört fogyaszt évente (válasz a kisfilmben). Majd áttér a kézműves sörökre, miközben a budapesti romkocsmákat és a Gozsdu-udvart látogatja meg.

A kommunizmus felelevenítése után a dualizmus is szóba kerül: „A sör tulajdonképp az Osztrák-Magyar Monarchia kohéziós itala”, mondja a műsorvezető.

Útja Zwack Izabellához vezet, ahol nyomban legurít egy pohárral abból az italból, amit II. József is kóstolt és nevezett el: „Das ist ein Unicum”, mondta állítólag a király. A tulajdonosnőtől megtudja, hogy a szovjet megszállás alatt hogy csempészte ki Izabella apja egy hordó alá bújva a titkos receptet az országból, Sztálin embereinek pedig hamis receptet adtak át. Jack minden sármját beveti, hogy Izabellából és édesanyjából némi hízelgéssel kiszedje a negyven fűszerből álló Unicum összetételét, erőfeszítései, ha nem is sikeresek, de közel sem hatástalanok.

A Gundel étteremben találkozik Frenreisz Károly zenésszel, akinek a nagyapjáé, Gundel Károlyé volt az étterem. Kiderül, hogy mi az a Pusztakoktél, és hogy ez a hely is megért néhány fordulatot a történelem során. Frenreiszt az életéről faggatja, az ’56-os forradalomról is, és hogy a nehézségek ellenére miért nem ment el az országból, mint oly sokan. „A magyarokat csak a magyarok érthetik meg” – válaszolja a zenész.

Ezután Jack kilép a konvencionális környezetből, irány Paszab, a Parno Graszt roma népi zenekar otthona. Van kakashere-pörkölt (másnaposság ellen remek, és jobban hat, mint a Viagra, állítják a helyiek), cigányzene, de felbukkan egy kismacskával táncoló öregember a helyi igencsak „autentikus” kocsmában, majd a pipacsos lábasban lángra lobban a denaturált szeszből, cukorból és krumpliból álló házi főzet, és még a nagy Ho-ho-ho-horgász is szóba kerül.

A Hortobágy azért a „Piás utazóból” sem maradhatott ki: klasszikus gulyás karikás ostorral és bikavér – utóbbi neve állítólag onnan származik, hogy ezzel ijesztgették a törököket a 16. században, miszerint a magyarok nem is bort, hanem vért isznak.

Ezután betekintést nyerhetünk a pálinkafőzés régi és újkori szabályozásába, miközben Jack le is gurít belőle pár pohárral. Végül zene és tánc a helyiekkel. Ha az epizód első fele némiképp a múltat kutatta, itt már a jelen és az élet élvezete kerül előtérbe.

Még a magyarok számára is számos új dolog látható a szokványosnak nem mondható műsorban. Néhol jót nevethetünk a helyzeteken, egy-egy alakon és a műsorvezető humorán, máshol pedig elszorítja a torkunk a megszólalók iróniába csomagolt fájdalma, a történelmünk. És vélhetőleg ugyanazt gondoljuk majd, amit a többi 74 ország (azaz ahol elérhető a tévécsatorna) nézője fog rólunk: hibánk, az biztos van bőven, és itt sem szentek élnek – de szerethető, kreatív és tehetséges emberek, egy színes kultúrájú sokat megélt országban.

A „Piás utazó” magyar epizódja csütörtökön (március 31.) 21:00-kor, ismétlése szombatom április 2-án 22:00-kor látható a Travel Channelen.
A sorozat további részei szintén a fenti napokon és időpontokban láthatók áprilisban – többek közt Skócia, Finnország, Texas és Hawaii kerül hasonló módon bemutatásra.