Hogyan mondjuk el, mire vágyunk az ágyban?

Fiatal házaspár jött el hozzám, imádják egymást, de nem működik a szex. Aztán a beszélgetés során kiderült, hogy kapcsolatuk hajnalán az ifjú asszonyka „segítségképpen” megsúgta a párjának, hogy ez amiatt lehet, mert minden korábbi barátjának az övénél nagyobb pénisze volt. Nagyjából innentől datálják, hogy a magát amúgy sem nagy lepedőakrobatának tartó férfinak semmi kedve – önbizalma – nem lett az együttléteikhez. A szeretkezés nehéz házimunkává vált számára, amit igyekezett megúszni.

A hitvesi ágyban folyamatosan felidéződtek az exek képei, ami reménytelen megméretést jelentett neki: végérvényesen és kötelező jelleggel mindig alulmaradt. A zavaró gondolatok és a szorongás természetesen más problémákat is szült: nemcsak a vágy veszett el az együttlétek iránt, hanem az erekció is erőtlenné vált, és a beteljesülés is rendre elmaradt. Ez aztán már az asszonyka önbizalmát is aláaknázta („nem kíván a férjem, nem kellek neki”), így pörölt is miatta szüntelen – tovább rontva a helyzetet. Elváltak. Az elhangzott mondatokat nem lehet meg nem történtté tenni, visszaszívni.

Ki kezdeményezzen?

E témakörben a férfiak két ok miatt keresnek fel: ha a nő kezdeményez – és ha nem. A férfiakat sújtó sztereotípiáink egyike, hogy nekik mindig kívánniuk kell a szexet, kötelező gyakran kezdeményezniük. A mindig szexre vágyó (és ezt folyamatosan kinyilvánító) partner a legmasszívabb libidójú férfit is „kasztrálni” képes: elvenni a magabiztosságát, a vágyát az együttlétek iránt, mivel így folyamatosan kevésnek érzi magát.

Hányféle üzenete van a sóhajtásnak

Shutterstock

A másik véglet sem jó: ha a nő sosem mutatja ki, hogy ő is kívánja a szeretkezéseket. Ez azt jelenti ugyanis a férfi számára, hogy mindig csak ő akarja, tehát nem jó vele. Magyarán emiatt is a kedvét és a magabiztosságát veszítheti. (Férfinak lenni sem egyszerű…)

Mivel nehezen tudjuk megváltoztatni a belénk égett elvárásokat, a legbiztosabb az, ha többségében a férfi kezdeményez, de néha a nő is. (Ez akkor is igaz – sőt akkor még inkább –, ha a férfi ritkán lép a tettek mezejére, mivel ekkor a partner aktivitása még riadtabb visszahúzódást okoz.)

Szavak nélkül

Ne felejtsük el, hogy kommunikálni nem csak szavakkal lehet. Hányféle üzenete van akár a sóhajtásnak is: lemondó, fáradt, kéjes… Emellett a kezünkkel gyengéden vezethetjük is a partnert a vágyott irányba, illetve játékosan megmutathatjuk neki, mit hogyan szeretünk.

Az 1970-es évek sikerterápiái William H. Masters és Virginia E. Johnson amerikai szexterapeuta házaspár nevéhez fűződnek. Problémaorientált rövid terápiáik közül talán a legismertebb a szenzációfókuszú technika, amelynek középpontjában egymás testének, erogén zónáinak a felfedezése áll: simogatás, masszázs és az érintések különböző fajtáinak kipróbálása útján. A gyakorlatok alatt nem beszélhetnek egymással a partnerek, viszont egymás testi reakcióinak olvasása fontos – miképp jelez a másik, ha valami kellemes a számára, vagy épp ellenkezőleg, amikor ellaposodik az izgalom.

Játékosan megmutatni

Shutterstock

Az egymás rezdüléseire való ráhangolódás megtanulása mellett a szavak tiltásának további előnye, hogy nem viselkedhetünk úgy, mint egy közlekedési rendőr az ágyban: „Most egy kicsit jobbra, most balra, lejjebb… No, most aztán abba ne hagyd!” – hangzik olykor a vágylankasztó instrukció.

„Piszkos beszéd” és a fantáziák

Párok együttléte közben is elhangzanak olykor serkentőnek szánt mondatok, erotikus fantáziák – ami vagy fokozza az izgalmat, vagy pedig kizökkent belőle: egyénileg változó, kire, mi, hogyan hat. Főképp a férfi noszogatja gyakran a partnernőjét, hogy tárja fel, mondja ki a titkait a közös izgalom felkorbácsolása végett.

A fantázia azonban még nem a valóság… Egy lány például az aktus közben „bevallotta”, hogy szívesen kényeztetné párját egy másik nővel közösen. Amikor azonban a fellelkesült férfi később valóban a szervezkedés mezejére lépett, majdnem szakítás lett a dologból. Hát igen, szex közben a fantázia szárnyalhat, a mámor múltával azonban a józan fej másképp ítél. Ezért nem praktikus ilyenkor a félrelépéseinket, illetve a „de odavagyok a szomszéd Bencéért, és miket is tennék vele” típusú gondolatainkat kiadni.

Irány a szexshop!

A szexről beszélni, lássuk be, nehéz. Jól, építően, nem megbántva a másikat – és a szavaink sem sokat segítenek ebben. Gondoljunk például arra, hogy az orális szex változatainak nincs közismert és érthető szalonképes elnevezésük. (A kunnilingváció és a felláció fogalmakat nem sorolnám ide). Emellett a szemérmességünk is gyakran megakadályoz abban, hogy kimondhassuk a vágyainkat. Régi szexuálterápiás módszer a párt közösen szexshopba irányítani, hogy ott vegyenek kézbe, nézzenek meg mindent, és beszéljék meg a látottakat. Az első iruló-piruló, sete-suta mozdulatok után fokozatosan oldódnak a gátlások, leomlanak a tabu falai.

Szégyenlősség helyett flört

Shutterstock

Ugyanígy szoktam kérni – főképp nőktől –, hogy írjanak vágynaplót: mi az, amit egy adott időszakban bárhol, bármikor erotikusnak és izgalmasnak ítéltek. Így ért nemrég óriási meglepetésként, amikor a szavaiban teljes mértékben gátlásos egyik hölgytől hosszú és részletes, igazán buja beszámolót kaptam. Megkérdeztem tőle, vajon a vőlegényének is tudna-e ilyen gondolatokat írni – a fiú panasza az volt, hogy szerinte a párját nem érdekli a szex –, mire azt válaszolta, hogy igen, gond nélkül. Ez a felfedezés aztán fel is oldotta közöttük a kommunikációs gátakat.

Egy másik, szintén magyar anyanyelvű pár esetében pedig az erotikus kommunikáció nyelve az angol lett, mivel így tudtak egymással flörtölni, együttlétet kezdeményezni. Ezzel szemben a gyermekkorukban beléjük nevelt túlzott szégyenlősség blokkolta a buja magyar mondatokat.

Szokatlan vágyak

Szintén a gyakori kérdések közé sorolható (inkább férfioldalról), miképp lehet a szexben szokatlanabbnak számító vágyakat úgy megfogalmazni, hogy a kapcsolat se menjen rá, ha a partner túlságosan elutasító az újításunkkal szemben. A megoldás igen egyszerű: érdemes olyan videót, fotót találni – mai, internetes világunkban ez már egyre könnyebb –, amely megmutatja a vágyott aktivitást, megnézni közösen, és közben óvatosan figyelni a partner reakcióit, illetve beszélgetést kezdeményezni a témával kapcsolatban.

Végül, a szexbeszéd legfontosabb szabálya az építkezés, és nem a rombolás. Bármit szeretnénk is elérni, ne ajtóstul rontsunk a házba. Először is fejezzük ki a partnernek, mennyire jó vele. Aztán érdemes pár olyan dolgot kiemelni, amit kiváltképp szeretünk az együttléteinkben. Majd csak utána következhet – például hirtelen ötletként megfogalmazva, szépen becsomagolva – hogy esetleg így meg így (hosszabb / rövidebb előjátékkal, más helyszínen, új pózban stb.) még nagyobb közös élmény lenne. Fontos ez a körültekintés, mivel önértékelésünk igen érzékeny területe a szexualitás.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.