HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

A technika változik, de a gyerekeket sújtó valós problémahalmaz – erőszak, iskolai zaklatás, szexuális bántalmazás, pszichés zavarok – alig. A digitális világban a szülőknek és a tanároknak kell utolérniük a gyerekeket, akiknek viszont ezen a területen is gondoskodásra, útmutatásra van szükségük.

A nyugati gyerekek már természetesen mozognak a digitális világban. Egy idei német vizsgálat szerint a tízévesek közül szinte mindenki internetezik. Az okostelefonok és táblagépek terjedésével egyre korábban indul az önálló használat: a Common Sense Media nevű amerikai szervezet 2013-as felmérésében azt találta, hogy a két év alattiak 38 százaléka már kezeli az érintőképernyős készülékeket, közel négyszer annyian, mint két évvel korábban, miközben a tévézés mértéke gyakorlatilag nem változott ebben a korosztályban. Magyarországon már 2011-ben a 9-16 évesek 95 százaléka csatlakozott legalább heti 1-2 alkalommal az internetre, 60 százalékuk volt rendszeres internethasználó.

Ha az internet és gyerek szavakra keresünk, a találatok túlnyomó többsége az online veszélyeivel és a médiafogyasztás egészségkárosító hatásaival foglalkozik, esetleg előíró jelleggel fogalmaz meg arra vonatkozó állításokat, mennyit töltsön a gép előtt a gyerek. Ez nem különösebben meglepő, tekintve, hogy ezeket a digitális „bevándorló”, felnőtt generáció jegyzi. Hasonló, az utódok erényeit övező aggodalom kísérte az írásbeliségtől a könyvnyomtatáson át a televízióig a nagy társadalmi hatású technikai újítások mindegyikét.

Nem megoldás tiltani

Ám míg a technika változik, a gyerekeket sújtó valós problémahalmaz – erőszak, iskolai zaklatás, szexuális bántalmazás, pszichés zavarok – alig. A technológia láthatóbbá teszi a gondokat, de nem ez okozza az emberi szenvedést – mutatott rá Sonia Livingstone, a London School of Economics szociálpszichológia professzora, az EU kids online nevű, a gyerekek nethasználatával foglalkozó páneurópai kutatás vezetője. Az online világban a boldoguláshoz valóban szükség van új ismeretek elsajátítására – ilyen többek között annak a belátása, hogy amit egyszer közzétettünk, az örökké visszakereshető marad.

Ellenálló képesség fejlesztése
©

De a biztonságos böngészés alapjait először a gyereke képeivel a netet teleszóró szülőnek kell megtanulnia. Nem megoldás tiltani, elrángatni a gyereket a gép elől, csupán azért, mert a felnőtt nem ismeri ezt a közeget. Livingstone, aki magukat a gyerekeket kérdezte online élményeikről, kimutatta, hogy a kedvező netes tapasztalatok pozitív korrelációban vannak a kellemetlen, veszélyes mozzanatokkal; a korlátozással tehát csökkentjük ugyan a rizikót, de egyúttal lehetőségek sokaságától is megfosztjuk a gyerekeket – például, hogy ellenálló-képességet fejlesszenek ki a jövőbeli ártalmakkal szemben.

10 jó oldal

Foglalkozni inkább azzal érdemes, hogy miként lehet az internet „jobb hely” a gyerekek számára – ehhez pedig meg kell hallgatni, hogy ők mit szeretnének, és mit hogyan élnek meg, hiszen máshogy látják a dolgokat, mint a felnőttek. A digitális világban a szülőknek és a tanároknak kell utolérniük a gyerekeket – viszont a kicsiknek ezen a területen is gondoskodásra, útmutatásra van szükségük, arra, hogy legyen kivel átbeszélniük a dolgokat, ugyanúgy, mint az élet bármely más területén.

Útmutatásra van szükségük
©

Ebben a józan ész mellett számos szervezet és kiadvány segíti felnőtteket, itthon ilyen többek között a nevelők médiaismeretének fejlesztésével foglalkozó Televele Médiapedagógiai Műhely, vagy a mobil eszközökkel kapcsolatos felkészítéssel és internetbiztonsággal foglalkozó mobiloktatas.hu. Noha ma már remek, kifejezetten a gyerekekre szabott weboldalak és mobilalkalmazások vannak piacon valamennyi korosztály számára, a szülők nem ismerik ezeket – állítja Livingstone.

Tíz jó gyerekfilmet vagy gyerekkönyvet bárki fel tud sorolni, míg tíz ilyet oldalt valószínűleg csak kevesen. Pedig ha a felnőttek képesek lennének a megfelelő tartalmak felé terelgetni a gyerekeket, akkor ők talán kevesebb időt töltenének online kutakodással, így jó eséllyel csökkenne annak az esélye is, hogy böngészés közben kellemetlen hatások érik őket.

Etióp digitális banditák

A mobileszközök térhódítása a tartalmon túlmutató kérdéseket is felvet. Aki látott már gyereket tablettel a kezében, tudja, hogy az egész kicsik számára is természetes az érintőképernyős kütyük használata. Amint megkaparintják, rögtön tudnak bánni vele, és ez nem csak a modern háztartásokban élő jómódú nyugatiakra igaz.

Testreszabás
©

A hátrányos körülmények között élő gyerekek esélyeinek előmozdításán dolgozó Nicholas Negroponte, az amerikai Massachusetts Institute of Technology rangos médialaborjának alapítója 2012-ben egy eldugott etióp falu gyerekeit látta el tabletekkel, azt kutatva, átadhatók-e az ismeretek tanár nélkül is azoknak, akik kénytelenek a formális oktatást nélkülözni. A kísérlet sikerrel járt, de még érdekesebb, hogy öt hónap múltán a használati képzésben nem részesült gyerekek feltörték a gép operációs rendszerét, hogy hozzáférhessenek a letiltott alkalmazásokhoz, illetve testre szabhassák a gépet.

Nyelvtanító alkalmazás vagy macskás videó

Az is könnyen megfigyelhető, hogy van valami az ilyen eszközökben, ami azonnal magával ragadja a gyerekeket, és arra motiválja őket, hogy le se tegyék többé. Mivel maga a technológia új, e ragaszkodás kognitív hátterének, akárcsak az agyműködésre tett hosszabb távú hatásaink feltárása még várat magára: az idegtudomány csak az utóbbi egy-két évben kezdte vizsgálni ezeket az összefüggéseket.

Egyelőre csak a használat és a megfigyelhető teljesítmény kapcsolatáról születtek adatok: Rosie Flewitt, a University of London pedagógiai intézetének kutatója kimutatta például, hogy a táblagép használata segíti az írási-olvasási készségek fejlődését kisiskoláskorban, és különösen hasznos a fejlesztőpedagógiában. Mivel a gyerekek imádják ezeket az eszközöket, oktatási felhasználásuk ígéretes – vélik a szakemberek, és amint ezt az etióp gyerekek példája is mutatta, óriási lehetőségeket hordoz a nehéz helyzetűek felzárkóztatásában.

A tabletezés is képernyő előtt töltött idő, ennek ártalmairól pedig sokat tudunk a gyerekek tévézésének kutatásából – hallani gyakorta a tiltáspárti érvet. Az Egyesült Államok gyermekgyógyászait tömörítő American Academy of Pediatrics határozott ajánlással él a témában: kétéves kor alatt semmi képernyőzés, nagyobb gyerekeknél maximum két óra. Ez az előírás azonban több ponton kikezdhető. Egyrészt kihagyja a számításból, hogy míg a TV passzív szórakozás, a digitális alkalmazások többsége interaktív. Másrészt egyszerűen egy kalap alá veszi a képernyő előtt történteket. Holott egyáltalán nem mindegy, hogy ezt az időt mivel tölti a gyerek: a házi feladatához végez kutatást, lövöldözőset játszik, nyelvtanító appot nyomkod, vagy macskás videókat nézeget.

Írástudáshoz hasonlatos

A technológiapártiak egészen másképp gondolkodnak: egyre többen vélik úgy, hogy a digitális bennszülöttek új generációjának az értő tartalomfogyasztáson túl a technológia alakítására is képesnek kell lennie. Szerintük a programozás alapjainak elsajátítása ma már az írástudáshoz hasonló fontosságú. Sci-finek tűnhet, pedig nem az: az Egyesült Királyság összes általános iskolájában már az elsősöknél megkezdik a programozásra nevelést, víziójuk szerint így válhat az ország belátható időn belül a világ vezető digitális hatalmává.

Kugler Judit pszichológus cikkéhez hasonló írásokat a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a sikerrel, az önérvényesítéssel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, akkor megajándékozzuk a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek című könyvvel. Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti.



Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!