Az elhúzódó Covid-járvány az arra érzékenyeknél úgy is előhívhatott hosszan elnyúló, krónikus tüneteket a közelmúltban, hogy a SARS-Cov–2 vírus amúgy messze elkerülte az érintetteket. Gyerekek és felnőttek egyaránt áldozatául eshettek a rejtélyes, sőt kiújulásra hajlamos tüneteknek.

„Az érintett gyerekeknek az óvodába, iskolába menet fájt a hasuk, a fejük, olykor még a fülük is, így a többnyire szorongó, aggódó szülők esetleg két hétig otthon tartották őket, pedig az esetek egy részében az orvos semmilyen fertőzést vagy szervi elváltozást nem talált. Miután az időközben teljesen tünetmentessé vált gyermek újra az intézménybe került, pár nap alatt a tünetei ismét jelentkeztek, így a szülő újfent az önkéntes otthoni karantén mellett döntött. Még megsaccolni is nehéz, hány kisgyermeknél okozta az újratermelődő tünetek megjelenését a járvány miatt a körülötte élő felnőttekben állandósult szorongás, de az biztos, hogy az óvodai, általános iskolai hiányzások egy részéért ez lehetett a felelős” – magyarázza Kórizs Tímea gyermekpszichológus, hogyan válhatott az egész világot sakkban tartó pandémia akár pszichoszomatikus megbetegedések melegágyává is.

Rendelje meg online!

Az óvodapszichológusként is dolgozó szakember maga is találkozott olyan esettel, amelyben a járvány okozta bizonytalanság betegítette meg az óvodás korú gyermeket, akinek a szülei olyannyira nem tartották biztonságosnak, hogy csemetéjük közintézményben tölti a napjai nagy részét, hogy szorongásuk a gyermekükben öltött testi tüneteket.

A fiatal, Budapesten élő, ám vidékről származó, így a nagyvárosban segítség nélkül maradó házaspár olyan elviselhetetlennek tartotta annak a gondolatát, hogy ha mindketten lebetegednek, senki sem viseli majd gondját a gyermeküknek, hogy bár a félelmeiket sosem fogalmazták meg nyíltan, a gyermek – a szorongásukat érzékelve – olyan testi tünetekkel reagált, amelyekkel otthon maradhatott.

Nem mondható ki nyíltan

Mindez természetesen a gyermek részéről nem tudatos reakció. Számára a fájdalom még akkor is valóságos, ha a tüneteit semmilyen fizikai elváltozás nem magyarázza. A pszichoszomatikus megbetegedéssel küzdő gyerekek leggyakrabban fej-, has-, vagy fülfájásra panaszkodnak, esetenként hánynak, hasmenésük van, sőt, még lázat is képesek produkálni, vagyis csupa olyan tünetük van, mintha a leggyakoribb és legközönségesebb gyermekkori bakteriális vagy vírusfertőzések egyikében szenvednének.

Csakhogy olykor előfordul, hogy a tünetek hátterében elsősorban lelki és szociokulturális tényezők keresendők. Ilyenkor a fizikai tünetek testi jelzések, amelyek egy-egy érzés, emlék, megterhelő élmény, érzelem elfojtására, elnyomására szolgálnak.

A gyerekek olyankor hívnak segítségül testi tüneteket, amikor valamely számukra feldolgozhatatlan nehézség, emlék, élmény nem fejezhető ki nyíltan, nem mondható ki biztonságosan. Ha egy gyermek bántalmazó közegben nevelkedik, akár őt éri sérelem, akár kénytelen a szemtanújává válni például az édesanyját érő bántalmazásnak, a szomatizációs folyamat paradox módon az ő lelki egészségének a megőrzéséhez is hozzájárulhat.

A fájdalmas érzéseket, emlékeket nem lehet ugyanis teljes mértékben eltüntetni, így a rendszeres bántalmazást elszenvedő, és azt magukból más módon biztonságosan kiadni nem képes gyerekek a saját pszichéjüket is védik azzal, ha a lelki sérüléseiket akaratlanul is testi tünetekkel fedik el.

Olvassa tovább Balázs Zsuzsanna cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben test és lélek kölcsönhatásával, pszichoszomatikával és az öngyógyítással foglalkozunk.

Vegyen részt a következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonon, ahol Nógrádi Csilla és Harmat László pszichológusokkal beszélgetünk a testi-lelki egészségről. További infók itt.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.