Akárhányadikként születtünk is a családba, bajban vagyunk. A sorrendből többek között meghatározható ugyanis, mennyire leszünk intelligensek, milyen esélyeink lesznek a munkaerőpiacon – legalábbis ez derül ki a számos népszerű pszichológiai cikkből. Szerencsére a tudományos diskurzus jóval árnyaltabb.
A konfliktusok gyakorisága alapján tipizáltak a családkutatók.
Manapság gyakori szituáció, amikor a szülők szakítása után az egyik – vagy akár mindkét – fél szeretné gyerekeit megismertetni új kapcsolatával, mi több, akár közös életet is kialakítani velük. De hogyan lehet ezt jól elkezdeni? Hogy a gyerekek a lehető legkevésbé sérüljenek? Deliága Éva gyermekpszichológus cikke.
Mi még függőségről beszélünk a Száraz November kapcsán is, szakmai berkekben mostanában már „a használat zavara” kifejezés dívik. A nyelvi változás tükrözi, ahogy a pszichológia újabban az addikcióról gondolkodik. Csak az egyes szereket tiltók nem látják még a változást. Demetrovics Zsolt addiktológus cikke.
Bizonyos esetekben a nők bizonyítottan kevésbé korruptak.
Sikkes, öntudatos, stílusos. Ilyen a párizsi nő képe. Lehet, hogy nem is vagyunk olyan messze tőle itthon? Stílustanácsok helyett az önbizalom felszabadító erejéről és a megtalált harmóniáról.
Mindenki vágyik arra, hogy rá tudja venni a gyerekét, az üzletfeleit, a kollégáit vagy akár a főnökét, hogy kövessék az ő elgondolásait. Vajon lehet-e növelni a meggyőző erőnket?
Bizonyítottan káros a cyberchondria.
„A testvérkapcsolatokra is ugyanaz igaz, mint a személyiség alakulására: az egészséges fejlődéshez szükséges a minimális frusztráció” – mondja L. Stipkovits Erika, akinek a napokban jelenik meg Ölelni és ölre menni címmel új könyve a testvérekről. A klinikai szakpszichológussal többek között a gyerekkori testvérkapcsolat felnőttkori hatásáról, a rivalizálásról és a jó testvérek mítoszáról beszélgettünk.
Könnyű tippek, hangzatos tanácsok, és a másik két félre mutogatás helyett egyedül a kőkemény önismeret segíthet a döntésben. Almási Kitti pszichológus cikke.
Csaknem 30 anya és apa mesélte el Singer Magdolna gyászterapeutának gyászát és az újrakezdést: vetélés, abortusz vagy szülés közbeni halál miatt veszítették el gyermeküket. Az Asszonyok álmában síró babák című könyv a napokban jelent meg, ebből választottunk egy történetet.
Szerettünket elveszíteni az emberi élet talán legnehezebb tapasztalata – idézzük fel minden évben a halottak napja felé közeledve. Kevés élmény van, amely az ember lélektani működésében ennyiféle szinten okoz változásokat. A gyász szakaszain végigjutva viszont meglepődve megállapíthatjuk, hogy a számunkra kedves személy halálából sok mindent megtanultunk.
A testi és a mentális kifáradás jelei már októberben megmutatkozhatnak a kisiskolásokon. Deliága Éva gyermekpszichológus írása arról, miért és hogyan segít az egy hét együttlét.
Istenhittel hatékonyabb a terápia.
Az ókori Egyiptomban két különböző szót használtak a halogatásra: az egyik a lustaságot jelölte, a másik pedig a megfelelő alkalom kivárását. A legújabb kutatások szerint az utóbbi halogatás az eredeti, kreatív gondolkodók sajátossága.
A hároméves kislány elbújik az asztal alá és duzzog. Az óvodás dacosan közli az anyukájával: „nem szeretlek”. A hatéves krokodilkönnyekkel sír a pénztár előtt, mert nem kapta meg a legót. Miért hisztizik, zsarol és makacskodik a kisgyerek?
És segíthet jobban megismerni az agy egyik érzelemközpontját.
A figyelemhiánnyal élő gyerekek szüleinek fejleszteniük kell önismeretüket, dolgozniuk kell saját érettebbé válásukon. Ez az erőfeszítés a legfontosabb feltétele, hogy elő tudják segíteni a gyerek fejlődését, amely bizalmi környezetben indulhat meg. Máté Gábor, Kanadában élő orvos írása.
„Nem csupán az elfogadásig jutnak el a szülők, hanem ahogy újraalkotják a világról való elképzeléseiket, úgy újrateremtik, átformálják önmagukat” – mondja Singer Magdolna a vetélés, a szülés körüli halál során elvesztett gyermekek szüleiről, akik az Asszonyok álmában síró babák, Történetek a gyászról című tabudöntő új könyvének szereplői. - Interjú.
Bérelt helye van a neuromarketingnek a jövő meghatározó trendjeiről szóló jóslatokban, amióta az érzelmi hatást kutató irányzat elméletét a kilencvenes években az amerikai Harvard Egyetemen megalkották, majd az utóbbi években a vele foglalkozó cégek gyakorlati tapasztalattal is feltöltötték.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
