Tetszett a cikk?

Manapság anyák ezrei adnak életet valaki más kisbabájának; a jelenséget még mindig számos sztereotípia lengi körül. Az egyik, hogy a béranyaság oka a meddőség, a másik pedig, hogy szegény anyák segítik ki a gazdagabbakat jó pénzért. Ez sokszor igaz is, de a béranyáknak ma már rengeteg más, sokszor egészen bizarr okuk is van, hogy belemenjenek egy ilyen szituációba.

Jennifer Cantor 34 éves és imád terhes lenni, ennek ellenére több saját gyermeket nem szeretne, a nyolc éves Dahlia mellé. Szereti a gondolatot, hogy egy másik emberi élet nő a testében, és kislány kora óta erről álmodozott, amikor egy egész vakációt párnával a pólója alatt töltött. Ezért hát két héttel ezelőtt életet adott egy ikerpárnak, a szülőszobában pedig ott volt Kerry Smith és a felesége, Lisa, a fiúk szülei.  Lisanak, akinek 20 éves korában egy betegség miatt kivették a méhét, Cantor megadta a lehetőséget, hogy saját gyermeke legyen. Ethan és Jonathan, a két egészséges fiú genetikailag teljesen a Smith családé. A megtermékenyítés in vitro történt, az embriókat utána beültették Cantornak, aki kihordta őket. Nemes cselekedet, de Cantort cserébe természetesen rendesen meg is fizették: a béranyaság ára 20000-250000 dollár körül mozog az USA-ban.

De milyen anya az, aki kihord egy gyermeket a szíve alatt, csak azért, hogy percekkel a szülés után a picit odaadja valakinek, kérdezik a konzervatívok. A béranyaság megkérdőjelezi az anyaság lényegét, az elszakíthatatlan kötelék létezését anya és gyermeke között. Nem csoda hát, hogy a keresztény konzervatívok az aktust az élettel való játszadozásnak tekintik, a balos feministák pedig prostitúcióval egyenlőnek értékelik azt, aki ilyen módon bérbe adja a testét. Az orvosi etika a procedúrát babaalkunak nevezi, a pletykák szerint pedig New York önimádó, milliomos bugyraiban már bevett dolog a béranyaság a terhességi csíkok elkerülésére.

Pontosan az ilyen túlkapások és az etikai kérdések miatt Európa legtöbb országában illegális a béranyaság, és bár néhol különleges esetben lehetővé teszik, szigorúan törvénybeütköző, ha valaki pénzt fogad el érte. Az USA 12 állama, köztük New York, New Jersey és Michigan nem hajlandó legálisnak tekinteni a béranyasági szerződéseket, de többségük (Kalifornia és Florida például) engedékeny.

Ennek köszönhetően a béranyák száma 2006 óta, amikor még csak 260 esetet regisztráltak, megtriplázódott. A Newsweek amerikai hetilap öt ügynökséggel beszélt és csak ebben az ötben 400 eset fordult elő 2007-ben. A szám megjósolhatatlan, mert a termékenységi klinikák 15 százaléka nem jelenti az ilyen eseteket, nem is beszélve a magánúton történő megállapodásokról. Ráadásul a homoszexuális párok esetei sem számítanak, amelyeknél az egyik fél nem gazdája a petesejtnek vagy spermának. Mindent egybevéve a béranyák száma valószínűleg bőven ezren felül van.

A béranyákhoz kapcsolódó sztereotípiát, hogy a legtöbbjük szegény, nevetségesnek találják a jelenség ismerői. A legtöbb ügynökség nem áll szóba szegény anyákkal, pont azért, hogy az aktus ne csak a pénzért történjen, a genetikai szülők pedig stabil, megfelelő mentális és szociális háttérrel rendelkező emberre vágynak.

Gina Scanlon 40 éves, házas és három gyereke van, Pittsburgh-ben élő művész. Scanlon most hordott ki egy ikerterhességet egy homoszexuális párnak New Jerseyből. A pár, egy professzor és egy főkönyvelő, azért választották Scanlont, mert a nő érzelmileg stabil, nagy a családja és saját gyerekei vannak. „A béranyák nem a pénzért csinálják ezt; vannak sokkal könnyebb munkák, mint egy babát kihordani. A terhesség 24 órás munka, a hét minden napján, kilenc hónapig, a szülésről nem is beszélve. Emellett egy normális munka nem hozza magával a hányást és az egyéb testi tüneteket sem. Ha pedig a béranyaságért kapott összeget leosztanád óraszámra, alig tenné ki a minimálbért” - mondja Scanlon, aki azóta újabb terhességet is vállalt.

Na de akkor miért? Az ok mindenkinél más. Scanlon homoszexuálisoknak segített, Cantor pedig egy meddő asszonynak. Cantor szerint „ez olyan, mint a szervátültetés, csak még életedben történik és láthatod az örömet is”. A nőiesség és az önbecsülés is nagy szerepet játszik, talán ezért is divat a béranyaság a katonafeleségek körében, akik amíg a férjük távolt van, sokszor vállalnak béranyaságot.

„Az amerikai katonák feleségei általában nem tudnak karriert csinálni, mivel állandóan új helyre vezénylik őket, de ettől még szeretnének valamilyen életcélt és kicsit több értelmet az életüknek” - meséli Melissa Brisman ügyvéd, aki az északi parton New Yorkban és New Jerseyben specializálódott béranyasági ügyekre.

A katonafeleségek 28 évesen általában már túl vannak a családalapításon, letudtak egy vagy két gyereket. A katonasára ráadásul jellemző az a mentalitás, hogy elmenjenek a végletekig, hiszen a férjük a hazájukért küzd. Az állandó költözés is segít, az anya könnyebben hátrahagyja kihordott gyereket, az ügynökségek pedig szeretik az extenzív egészségbiztosítást is, amelyet a katonaság kínál. Szórólapokkal bombázzák a katonai településeket, az érdeklődés pedig óriási.

„Egy gyerekkel a pocakomban én nem a hazámért vállalok kockázatot, de én is kockázatot vállalok, csak én azért, hogy valakin segítsek.” - értekeli döntését Jennifer Hansen, akinek a férje őrmester és az elmúlt öt évből kettőt Irakban töltött és aki szintén béranya. „Ez mindenképpen meghatározó az én életemre nézve is.” - teszi hozzá a hordozó anya és nyilván tudja, miről beszél.

Krisztina O'Brien

Bezárták három napra az iskolákat és az óvodákat Nagybányán, mert agyhártyagyulladást kapott két diák

Bezárták három napra az iskolákat és az óvodákat Nagybányán, mert agyhártyagyulladást kapott két diák

Amerikai–német közös fejlesztés lesz az új Volkswagen Golf

Amerikai–német közös fejlesztés lesz az új Volkswagen Golf

Kijózanodás Black Friday után: piszkos trükkökkel bírnak minket egyre több vásárlásra

Kijózanodás Black Friday után: piszkos trükkökkel bírnak minket egyre több vásárlásra

A legtöbb szereplőm egyszer csak rájön, hogy a világ más, mint hitte – interjú Chuck Palahniukkal, a Harcosok klubja írójával

A legtöbb szereplőm egyszer csak rájön, hogy a világ más, mint hitte – interjú Chuck Palahniukkal, a Harcosok klubja írójával