© sxc.hu

A 45 esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L’Osservatore Romanónak adott interjúban úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad ateizmusának nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást.

„Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a Specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és komoly tudományos munkát végezni” – mondta Funes, aki szerint ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember „nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának. Ha a földi teremtményeket Szent Ferenccel mondva fivérnek, nővérnek nevezhetjük, miért is ne beszélhetnénk földönkívüli fivérről? Elvégre ő is a teremtés része lenne” – tette hozzá a Specola igazgatója.

Ami pedig az ismeretlen világok lényeinek megváltásával kapcsolatos problémákat illeti, Funes atya megjegyezte: „Még ha léteznek is más intelligens lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra. Elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak Teremtőjükkel.” És mi van akkor, ha ezek a földönkívüliek „bűnös lelkek”? A jezsuita páternek erre is megvan a válasza: „Jézus egyszer s mindenkorra megtestesült. A megtestesülés egyszeri és megismételhetetlen történés. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy valamilyen módon számukra is megadatna az isteni könyörületesség, ahogyan az embereknek.”

A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás (big bang) elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek. „A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten népének írt egy két- vagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Bibliától tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem lesz-e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata, mint a big bang” – mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között.

„Hiszem, hogy a tudomány és hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasniuk a Bibliát, és megérteni hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre” – figyelmeztetett a vatikáni csillagász.