Az Egyesült Államok konzervatív politikusai és gondolkodói régóta gyanakvással tekintenek Hollywoodra, az ott dolgozókra és termékeikre. Valóban nem gyakori a filmkészítők köreiben a republikánus érzelmű szavazó, és meggyőződésüket látványosan ki is mutatják általában.
A legutóbbi elnökválasztáson például a legnagyobb sztárok, mint Oprah Winfrey, George Clooney, Matt Damon álltak Obama mellé, míg konzervatív ellenfele, McCain szinte egyetlen komoly nevet sem tudott felmutatni. Állítólag Roland Emmerich, a mostanában az egyik legtöbb pénzt költő és begyűjtő rendező még azt a kiszólást is megengedte magának, hogy Bush miatt nem készítette el a rendkívül sikeres Függetlenség napja második részét, de majd most.
Nem szabadna velük éreznünk |
"Rossz színben tünteti fel a militarizmust, a kapitalizmust és az imperializmust" - állítja egy szerző a New York Pressben, míg John Nolte "leegyszerűsített, revizionista bosszúfantáziának" nevezte a filmet blogjában.
A Weekly Standard kritikusa, John Podhoretz szerint az Avatar "arra kéri a közönséget, hogy amerikai katonák felkelők általi elpusztításának drukkoljon", ami "az Amerika-ellenesség mély kifejezése".
Govindini Murty, a Libertas nevű konzervatív weboldal szerzője valamivel megengedőbb. "Bár az Avatar hihetetlenül zavaróan emberellenes, hadseregellenes és nyugati világ-ellenes, elképesztő látványa, technológiája és remek filmkészítési háttere van, hogy megragadja az emberek figyelmét" - írta Murty.
Még a New York Times is szóvá tette, hogy James Cameron filmje "egy 22-dik verziója az amerikai kolonializmus versus britek, az India versus Raj vagy a Latin-Amerika versus United Fruit" témának.
A mozinézőket láthatóan politikai meggyőződéstől függetlenül elvarázsolja a film, ahogy velünk is történt. Három héttel a bemutató után az Avatar 1 milliárd dolláros bevételnél tart globálisan, ami még a feltételezett 250-500 milliós gyártási költséghez képest is igen szép eredmény.
KM
