A burzsoázia diszkrét bálja - fotógaléria
Százezres jegyárak, többfogásos vacsora, kevesebb celeb, több tüntető: képösszefoglalónk az idei Operabálról.
A báli szezont lezáró budapesti Operabál idén február 13-án került megrendezésre a 125 éves Magyar Állami Operaházban. A hat évtizedes szünet után, 1996-óta évről-évre csillogó külsőségek közt megtartott mulatság a magyar elitet hivatott szórakoztatni. A fényűzés és a luxussal szemközt a rongyrázás ellen tiltakozó hangos vélemények is felbukkannak a ”bálok bálján”.
Míg tavaly rendőri beavatkozásra volt szükség az ellenbálozókkal szemben, idén rendzavarás nélkül nyitott a 15. budapesti Operabál. Ugyan a bálozók sűrű bekiabálások közepette juthattak csak be az idén 125. évfordulóját ünneplő épületbe, a bejárat előtti vörös szőnyeg mentén rajongók is várták kedvenceiket. A nyitóműsorban José Cura, argentin tenor, karmester, az Operabál díszvendége énekelt duettet Komlósi Ildikóval, valamint előadott egy dalt Jázminnak, az est minden bizonnyal legfiatalabb főszereplőjének.
A nyitótáncot ifj. Johann Strauss – Tavaszi Hangok (Frühlings-stimmen) c. keringőjére, Jezerniczky Sándor koreográfiája alapján adták elő az első bálozók. A műsor ezután közönségtánccal és színi előadásokkal folytatódott. Az est igazi főszereplői maguk a vendégek - a báli ruhák és kosztümök, különlegesen készített sminkek és frizurák voltak. A hajnalig tartó gondtalan mulatságra a személyzet is korhű ruhában ügyelt.
