szerző:
Lukács Andrea

Egy építészpáros új ötlettel rukkolt elő a Vár és a Vigadó összekötésére. Egy légi gondolával oldaná meg a pesti és a budai oldal két, turisztikailag fontos pontjának összekapcsolását Huszár Sándor és Evva Zsolt. Megkérdeztük Bojár Iván Andrást, mit szól a gyalogoshíd konkurenciájához.

BKV helyett belvárosi légi tömegközlekedés - szólt februári cikkünk provokatív címe, melyben a Budapesti Városvédő Egyesület városfejlesztési kiállításáról írtunk, amely az ötletes városlakók fantáziájának szüleményeit is bemutatta, a városi létet megkönnyítő és színesítő megoldásokkal. Azóta kiderült, hogy nem is olyan elrugaszkodott ötlet a belvárosi légtér kihasználásának lehetősége.

“Bár a tervezett létesítmény elsősorban egyedi közlekedési megoldás a városrészek összekapcsolására, a különleges helyszín miatt új színfoltként növelhetné Budapest vonzerejét” - szól Huszár Sándor és Evva Zsolt tervezetének végszava a várkabinról. Az építőmérnök és az építész azért fogott össze, hogy megoldást kínáljon a Duna két oldalának turisztikai összekötésére.

A várkabin útvonala
©
Jelenleg a Roosevelt tértől busszal lehet leggyorsabban átérni a Clark Ádám térre. A 16-os számú járatot választva a busz felvisz egyenesen a Szent György térig, vagy 850 forintos jeggyel 45 másodperces siklóúton lehet feljutni a Budavári Palotába. Gyalogosan körülményesebb és fárasztóbb a túra, át kell sétálni a Lánchídon, majd a domboldalon a szerpentinek egyikét megmászva lehet eljutni a Vár különböző pontjaira.

A több átszállásos, nem is olyan olcsó, vagy igen fárasztó utat küszöbölné ki a várkabin, mely nem egyedi Európában. Barcelona, a németországi Koblenz, és a franciaországi Grenoble is rendelkezik hasonlóval. A katalánok például Transbordadornak hívják a sílift urbanista verzióját, mely a barcelonai kikötőből a Montjuic hegyre viszi a bátor turistákat. A hétperces út a beszámolók szerint csak erős idegzetűeknek ajánlott, de kilenc euróért az egész városra ráláthat az ember.

A barcelonai verzió: félúton is ki lehet szállni 158 méter magasan
A budapesti várkabin ennél kisebb léptékben kínálna átjutást a Duna vize fölött, és az átkelni vágyóktól is kevesebb kurázsit követelne. A fél kilométeres út kiszállással-beszállással mindössze négy percet venne igénybe - meséli Huszár Sándor kérdésünkre. A pontos távolság attól függ, hogy hova kerülnek az állomások. A pesti oldalon a Vigadó tér, a Szende Pál utca, vagy a Marriott hotel legyezőépülete jöhet számításba, míg a budai oldalon az Ybl-féle Várbazár fölött elhaladva egyenesen a Várpalotába lehetne jutni, az úgynevezett Vízhordó Lépcsőnél elhagyva a kabint - taglalja Huszár, aki építésztársával pontos számításokat és geodéziai kutatásokat végzett a létesítmény megvalósítása érdekében. A víz fölötti elhaladáskor a tervezők figyelembe vették például az úgynevezett hajózási űrszelvényt is, így körülbelül 25 méterrel a vízszint fölött suhanhatna a kabin.

A pesti állomás tervrajza, zölddel a hajózási űrszelvény
©

A szállítóeszköz kialakítására is vannak ötletek. Amennyiben 25 fő szállítására alkalmas kabint például acél-üveg dizájnban készülne el, akkor a panoráma élvezete is megsokszorozódhatna egy hagyományos, ablakos változathoz képest. Az állomások építészetére több koncepciót ajánl a páros: az 1870-1930-as évek milleniumi városfejlesztéséhez illeszkedve eklektikus, szecessziós formában, vagy a 21. századi elvárásoknak megfelelően modern architektúrát használva.

Dizájnos
©

A flexiblisebb megoldás is érvként szolgál a már sokszor emlegetett gyalogoshíd ellenében Budapest ugyanezen pontján, melynek fő támogatója Bojár Iván András. A Szeretem Budapestet Mozgalom vezetője 2005-ben pályázatot is kiírt a híd megtervezésére, amelynek nyertese egy ultramodern csőszerű építményt álmodott a Lánchíd mellé.

A SZEBU pályázat győztes terve - 4D Stúdió
©

“Felborulna az egységes városkép” - szól a fő ellenvetés a koncepció ellen. Huszár és Evva ehhez képest a drótkötélpálya szinte láthatatlan megjelenésével veheti fel a versenyt a masszív átkelővel szemben. Vannak más előnyei is a légies megoldásnak: a Duna túlságosan széles a kényelmes sétaúthoz ezen a részen - 300-320 méter, nem úgy, mint Párizsban, ahol a Szajna mindössze 100-120, illetve Prágában, ahol a Moldva 170-200 méteren szélesedik. “A hídépítés esetén továbbá külön gondot okoz a hídfők igénye és a városképbe történe illesztése” - vélik a várkabin forszírozói.

Bojár Ivánt is felkerestük, aki meglepődött a drótkötélkabin ötletén: “nem hallottam róla, de természetesen elképzelhetőnek tartom ezt a megoldást is.” Mégis a gyalogoshíd mellett tenné le a voksát a városfejlesztési tanácsnok: “A híd nem csupán a gyalogosok közlekedését biztosíthatná, hanem a biciklizőkét is. A drótkötélen pedig nem lehetne olyan élményforrásokat létesíteni, melyek felpezsdítenék ezt a városrészt”. Bojár éttermeket, kávézókat vizionalizál a hídra, melyek révén élettel telhet meg az amúgy csak közlekedésre hivatott átkelő.

Nem zavar be a képbe
©
Ami a költségeket illeti: a várkabin két és fél milliárd forintból kijönne, a kivitelezés pedig hat-nyolc hónapot venne igénybe. Az üzemeltetésnek persze lenne költsége, ami azonban szinte csak bérköltség - érvel Huszár, aki szerint egy belépőjegyes rendszer révén akár négy-öt év alatt megtérülne a befektetés. A gyalogoshíd ennél jóval drágább lenne, ezt Bojár is belátja. Bár még nincsen pontos büdzsé, a megtérülést a híd esetében a kereskedelmi egységek biztosíthatnák - fejti ki Bojár.

Ahhoz viszont, hogy bármelyik terv egyáltalán napirendre kerüljön, még sok víznek kell lefolyni a Dunán. “A víz az államé, a híd Budapestté, az összekötő pontok helyszínei viszont az első és az ötödik kerületé” - mutat rá a városfejlesztő, aki szerint a többszereplős ügyben elég nehézkes a döntéshozatal. Hogy ki fog az ötletekre rábólintani? "Lehet, hogy lobbimunka eredménye lesz, de az is lehet, hogy egyszerűen Orbán Viktor kedvétől fog függeni, hogy lesz-e bármilyen átkelő a Pest és Buda két frekventált pontja között."

Lukács Andrea Kult

BKV helyett belvárosi légi tömegközlekedés?

Az emberek képesek kreatív energiákat megmozgatni, ha saját mozgásterükről van szó – derül ki a Budapesti Városvédő Egyesült Város az autón túl című kiállításából. A döntéshozók azonban képtelenek rácsatlakozni a társadalom igényeire. Két fiatal tervezővel és Bojár Iván Andrással, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnökével néztük meg a kiállítást.

Embernagyságú medúzába botlott egy búvár Cornwallnál – videó

Embernagyságú medúzába botlott egy búvár Cornwallnál – videó

Új ötlet a nyári dugók ellen: az M7-es leállósávján is autózhatnánk

Új ötlet a nyári dugók ellen: az M7-es leállósávján is autózhatnánk

22 millió forintba került egy illegális bevándorló megállítása

22 millió forintba került egy illegális bevándorló megállítása

Válaszolt Ungváry Krisztiánnak volt főnöke: „Nem voltam ügynök”

Válaszolt Ungváry Krisztiánnak volt főnöke: „Nem voltam ügynök”

Perselypénz Paypass-szal

Perselypénz Paypass-szal

Üzent Von der Leyen: Jogállamiságban nincs kompromisszum

Üzent Von der Leyen: Jogállamiságban nincs kompromisszum