szerző:
life-style.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár az állatkert intézménye sok szempontból támadható, azért nem csak rossz oldaláról érdemes beszélni, hiszen az...

Bár az állatkert intézménye sok szempontból támadható, azért nem csak rossz oldaláról érdemes beszélni, hiszen az ember nem csak és kizárólag a gyűjtői szenvedély és az uralkodási vágy hatására működteti ezt a rendszert, gyakran természetvédelmi jelentősége és a kihalóban lévő fajok védelme és fenntartása is szerepet játszik. Persze ez jórészt a modern felfogás része, a történelem során inkább természetünk sötétebbik oldala dominált, és a különleges vadak és fajok gyűjtésének elsődleges célja a kíváncsiság, a birtoklás és persze a nagyzolás volt.

©

Logikusan azt gondolhatnánk, hogy az állatkertek létrehozásának igénye a modern ember természettől való elszakadásának eredménye, de történelmi tény, hogy ilyen létesítményeket már az ókorban is alapítottak. A legelső általunk ismert állatkert szerű létesítmény leletei Kr.e. 3500 környékéről, az ősi egyiptomi Hierakonpolis városából származnak. Az ásatások során több, rituálisan eltemetett állattetemet találtak a régészek, melyek egyértelműen a város állatgyűjteményéhez tartoztak. A feltárások összesen 112 állat maradványait fedték fel – elefántok, vízilovak, páviánok, vadmacskák, antilopok és bölények voltak az ókori állatkert lakói. Az ásatás vezetője, Renee Friedman szerint az egzotikus és vad állatokat a hatalom és a gazdagság fitogtatása céljából tartották az egyiptomi uralkodók, halálukkor állataikat rituálisan feláldozták isteneiknek és gazdag nemeshez méltóan eltemették őket.

©

Érdekes módon nem csak egy helyen indult el az állatok begyűjtésének divatja (feltehetően egymástól függetlenül), Kínában például hatalmas gyűjteményt halmoztak fel Kr.e. 3000 környékén a Tudás Kertje néven (hogy az uralkodó idilli környezetben tudjon elmélkedni), az asszíroknál az ismert világ összes állatát és növényét felvonultató vadaskerteket nyitottak meg, de a rómaiak körében is népszerű volt a különleges vadak és madarak tartása (amivel főleg a gazdagságot jelképezték). Szinte minden ókori kulturális központban létezett tehát valamiféle állatgyűjtemény, bár ezeknek az állatoknak a tartása más-más célból történt.

Állatgyűjtemény vérontásra

A Római Birodalomban nem csak a magángyűjtemény volt jelentős, százával tartottak fogva  tigriseket, oroszlánokat, medvéket, orrszarvúkat és egyéb vadállatokat, hogy az arénában küzdjenek meg a gladiátorokkal, szórakoztassák a népet és halálukkal éltessék az aktuális uralkodó hatalmát.

A középkorban és a kora újkorban az egzotikus állatok tartása továbbra is a hatalom és a gazdagság szimbóluma volt, természetesen leginkább a kecses mozgású, fenséges állatok – oroszlánok, tigrisek és egyéb nagymacskák – keltették fel az uralkodók kíváncsiságát. Az európai országok királyai előszeretettel tartottak és ajándékoztak egymásnak efféle állatokat, hogy ezzel is „végtelen” gazdagságukat bizonyítsák. Ehhez hasonlóan egyébként a lakomákon is igyekeztek minél különlegesebb fogásokat feltálalni egzotikus állatokból, természetesen ilyenkor is a nagyzolás vezette a gasztronómiai kalandozást. Ekkoriban a leghíresebb és legtöbb állatfajjal rendelkező gyűjtemény a pompakedvelő XIV. Lajos tulajdonában állt: a Versailles-i palota építésekor az uralkodó kérésére külön menazséria került kialakításra a hatalmas épületegyüttes parkjában, mely 1664-ben készült el.

©

A 19. és 20. században nem volt ritka, hogy a ketrecbe zárt állatok mellett ketrecbe zárt embereket is mutogattak, hogy demonstrálják a különbséget az európai és nem európai emberek kinézete között. 1906-ban a New York-i állatkertben egy pigmeus nőt kényszerítettek ketrecbe egy csimpánzzal, melynek a szervezők szerint az volt a célja, hogy bemutassa a hiányzó láncszemet az emberszabású majmok és a fehér emberek között. A „kiállítás” természetesen heves vitákat váltott ki, mégis tömegek tekintették meg nap, mint nap. Az utolsó ketrecbe zárt embert 1931-ben állították ki Párizsban.

©

Azt nem tudni pontosan, hogy a nagyzolási hóbort hogyan lett a kíváncsiskodó tömegek szolgálatára kialakított intézménnyé, de tény, hogy már a 18. században megjelent az állatkert ma is ismert formája, amelynek célja nem a magamutogatás, hanem inkább a természet mutogatása lett, még ha nem is olyan természetes formájában, mint a szintén régről ismert vadasparkok esetében.

©

Az első modernkori, nyilvános állatkert - mely egyben a legrégebben üzemelő állatkert is -1779-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a schönbrunni palota kertjében. Az építkezések I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje parancsára kezdődtek meg az 1750-es években. Az ezt követő évszázadban sorra nyíltak a hasonló intézmények világszerte: 1775-ben Madrid, 1793-ban Párizs, 1828-ban London, 1862-ben Melbourne, 1864-ben New York, 1866-ban pedig Budapest nyitotta meg első állatkertjeit.

Hazánkban is komoly története van az állatkerteknek, mivel Magyarországon nem csak az uralkodói menazsériák voltak ezek elődei, hanem gazdag vadasparkjaink, vadaskertjeink is. Uralkodóink előszeretettel jártak vadászni palotáik és váraik környékén, ezért fallal körülvett, vadaktól hemzsegő kerteket alakítottak ki a leleményesebbek, hogy a vadászat mindenképpen sikeresnek bizonyuljon. Magán vadaskertek egészen a 20. század elejéig léteztek Magyarországon, némelyikben egzotikus állatfajok tenyésztésére is kísérletet tettek, de általában az ország eltérő klímája és a szakértelem hiánya miatt ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak. Az viszont tény, hogy igen sokáig a vadasparkok lényege nem a fajok fenntartása, sokkal inkább a folyamatos zsákmányutánpótlás volt, de a 19. században már mutatkoztak jelei annak, hogy az állatokat nem csak megölni lehet érdekes, hanem akár különleges szépségükben gyönyörködi is megér egy próbálkozást. A városi embereknek mindenképpen…

©

A Fővárosi Állat- és Növénykert hosszas tervezés és építkezés után 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az ország szinte egy emberként állt az állatkert létrehozásáért indult mozgalom élére: rengeteg adomány érkezett, sokan segítettek az építkezéseknél, továbbá sem a város főkertésze, Petz Ármin, sem pedig a Nagy-tavat megépítő Reitter Ferenc nem fogadott el fizetséget munkája fejében. Ekkoriban körülbelül ötszáz különféle állat volt megtekinthető, melyeket az állatkert vezetése a legkülönbözőbb forrásokból szerzett be: a nemzeti összefogás jeleként sok állat érkezett ajándékba; felesége, Erzsébet királyné közbenjárásával maga Ferenc József is küldött állatokat saját schönbrunni kertjéből. Ezek mellett természetesen más állatkertek és vadasparkok „családjaiból” is érkezett ide állomány, amelynek segítségével hamarosan a főváros egyre szépülő állatkertje is önállóvá vált.

Hogyan szerzett Budapest egyszerre két zsiráfot?

A Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásának idején a jelenleg tipikusnak számító állatkerti egzotikus állatok (pl. Víziló, zsiráf, elefánt) még hiányoztak, hiszen rendkívül nehéz volt az állatok beszerzése és speciális igényeik kielégítése. Erzsébet királyné egyik látogatása alkalmával az állatkert igazgatója, Xántus János megjegyezte, hogy a pesti kertben sajnos még nincsen zsiráf. Mivel a schönbrunni állatkert több példánnyal is büszkélkedett, a királyné hatására Ferenc József levélben felajánlotta egyik zsiráfját a budapesti kertnek. Xántus János egy fiatal nőstényt választott, aki mint később kiderült már vemhesen érkezett a fővárosba, így hamarosan két foltosnyakú lakója lett az állatkertnek.

Sajnos a fejlődés nem tartott sokáig: az állatkert gyönyörű épületei az első és a második világháború alatt is súlyosan megsérültek, az állatok nagy része elpusztult a takarmányhiány és a bombázások miatt. A munkaerőhiányt úgy oldották meg, hogy a nők és gyerekek vették át a seregbe bevonult férfiak helyét. A második világháború alatt még az állatkert parkját is fel kellett szántani, hogy legalább részben fedezni tudják az állatok szükségleteit. A háborúk után elkezdődött a szinte teljesen lerombolt állatkert újjáépítése, új állatok beszerzése, mivel mindössze tizenöt lakója maradt a kertnek az 1940-es évek végére. 1966-ban, a 100. évfordulóját ünneplő állatkert már megújulva várta a nagyközönséget. A Fővárosi Állat- és Növénykert azóta is igyekszik minden évben megújulni kicsit, bár az egyre szűkösebb költségvetés és fogyatkozó adományok miatt ez a feladat fokozatosan egyre nagyobb kihívást jelent.

©

Természetesen a budapesti látványosság mellett Veszprém csodásan kialakított (sokkal természetesebb) parkját érdemes még megemlíteni, amely 1958-ban nyitotta meg kapuit Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark néven - az országban harmadikként. Az állatkert a szűk és vadregényes Fejes-völgyben találta meg helyét, amely rendkívül jó választásnak bizonyult. A fekete fenyőkkel sűrűn benőtt terület ideális helyül szolgál hazai és egzotikus állatoknak egyaránt, ráadásul a zöld és természetes környezet sokkal nagyobb területet biztosít az itt lakóknak, és a látogatóknak sem kell tömegesen feszengenie a rácsok előtt. Az utóbbi években Európai Uniós támogatásokkal nagyszabású projekt keretében egyébként szinte teljesen megújult és kibővült az állatkert: a régi ketrecek eltűntek, tágas, jól felszerelt, minden állat speciális igényének megfelelő kifutók kerültek kialakításra, a legtöbb helyen – ahol biztonságos – a látogatók szinte testközelből ismerhetik meg az állatokat, többükkel gondozók felügyelete mellett rácsok nélkül is találkozhatnak.

A Fejes-völgy legendája

Veszprém egyik legszebb zöld völgyének saját meséje is akad, a legenda szerint ebben a völgyben fogatta el és fejeztette le Szent István király Koppány vezért, de persze nem ezért lett ideális helyszín egy állatkert működéséhez.

Világszerte több tucat olyan állatkert és vadaspark létezik, ahol egészen különleges körülmények között csodálhatjuk meg az élővilág különleges példányait, szinte képtelenség lenne mindegyiket megmutatni (csak Svájcban található 8 működő állatkert, ebből könnyen lehet következtetni arra, hogy egy kontinensen hány park is található). Természetesen minden helyen akad valami különlegesség, Afrika szafari jellegű parkjai egészen más élményt nyújtanak, mint a Melbourne-ben található állatkert rendezett és modern létesítménye. San Diego-ban a rácsok helyett üvegfalak választják el a látogatókat a vadaktól, a New York-i Central Parkban a város közepén élnek a vadak, Londonban a Regent’s Parkban rekord mennyiségű állatfaj élhet egymás mellett, a francia Sigean-i Réserve Africaine állatkertben pedig egyenesen egy szafari hangulatát idézték fel teljesen természetes környezetben.

©

Számtalan trend és új lehetőség akad, főképp az állatok védelmében, hiszen ma már sehol sem az a cél, hogy a rácsok mögött fogva tartott természet csak nagyzolás eszköze legyen. A mai állatkertek fontos szerepet játszanak az állatfajok vizsgálatában és védelmében, sok helyen kutatások és génbankok segítik elő a fauna fenntartását és jobb megismerését.

Magasfeszültségű vezetéken akadt fenn egy belga vadászpilóta

Magasfeszültségű vezetéken akadt fenn egy belga vadászpilóta

"Tudtam ellenszenvet érezni a fölöttem pöffeszkedő hatalommal szemben" – Konrád György emlékezete

"Tudtam ellenszenvet érezni a fölöttem pöffeszkedő hatalommal szemben" – Konrád György emlékezete

Radar 360: A nap, amikor az USA Iránt nevezte meg a szaúdi támadás elkövetőjének

Radar 360: A nap, amikor az USA Iránt nevezte meg a szaúdi támadás elkövetőjének

7 forintot ugrik a benzin ára péntektől

7 forintot ugrik a benzin ára péntektől

Van otthon okostévéje? Akkor megfigyelhetik

Van otthon okostévéje? Akkor megfigyelhetik

Ez volt az NDK, a Patyomkin-ország, amelyből lakóinak 1989-ben végképp elegük lett

Ez volt az NDK, a Patyomkin-ország, amelyből lakóinak 1989-ben végképp elegük lett