A Léna folyó oszlopai is felkerültek a világörökségi listára

Utolsóként a Léna folyó oszlopait sorolta a világörökséghez az UNESCO illetékes bizottsága a testület Szentpéterváron zajló tanácskozásán hétfőn, lezárva a kulturális és természeti világörökség listájának idei bővítését.

  • MTI MTI
A Léna folyó oszlopai is felkerültek a világörökségi listára

A Léna folyó páratlan látványt nyújtó sziklaoszlopai a természeti világörökség részévé váltak - döntött 36. tanácskozásán az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökséggel foglalkozó bizottsága. A sziklaoszlopok a folyó mentén tornyosulnak az orosz Távol-Keleten. Magasságuk akár a 150 métert is elérheti, és csaknem 80 kilométeres szakaszon kísérik a világ tizedik leghosszabb folyóját.

Az oroszországi világörökségi helyszínek száma ezzel 24-re bővült: tizenöt helyszín szerepel a kulturális világörökségi listán, kilenc pedig a természetin.

A Világörökség Bizottság tanácskozása június 24-én kezdődött és július 6-án ér véget, a lista bővítésének folyamata azonban hétfőn lezárult. Az UNESCO tagállamai közül 21 ország képviselői összesen 26 helyszínt nyilvánítottak idén a kulturális, természeti vagy vegyes világörökség részévé, egyebek közt a betlehemi Születés templomát és a zarándokutat. Immár világszerte 962 helyszín visel világörökségi címet.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.