szerző:
MTI

Megnevezte az év tíz legbefolyásosabb tudósát a Nature folyóirat, amelynek szerdán közzétett listáját ugyan a biológia területén dolgozó szakemberek uralják, de diplomata is szerepel rajta.

A tekintélyes magazin kiemelkedőnek ítélte Tania Simoncelli szerepét abban, hogy az Egyesült Államokban nem lehet levédetni emberi géneket. Az amerikai legfelső bíróság nyáron hozta meg erről szóló ítéletét az ügyben, amely a Myraid Genetics két mellrákgén-szabadalmára bejelentett igényével kapcsolatban indult.

Az idei év tíz legfontosabb tudósa között szerepel a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) kutató Feng Zhang, aki kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek révén az örökítőanyag egyszerűen és olcsón megváltoztatható. A neurológust elsősorban mindennek a gyakorlati alkalmazhatósága érdekli, hibás géneket és olyan betegségeket akar gyógyítani, mint a Huntington-kór vagy a skizofrénia.

Egy veszélyes madárinfluenza-járvány megelőzésében játszott szerepéért ismerte el a magazin Hualan Csent kínai virológust, a harpini madárinfluenza-labor munkatársát, akinek kollegáival sikerült lokalizálnia a Sanghajban és környékén megjelent H7N9-influenzás megbetegedések forrását, így radikálisan csökkent az új megbetegedések száma.

Virológus a Johns Hopkins Children's Centerben dolgozó Deborah Persaud is, aki elsőként bizonyította hitelt érdemlően, hogy nagy adag gyógyszerrel a HIV-fertőzött babák közvetlenül születésük után még gyógyíthatók.

Klónkutatóként került fel a listára Shoukrat Mitalipov, az Oregoni Orvosi és Tudományegyetem tudósa, aki klónozott emberi embriókkal végzett őssejtkutatásaiért került a legbefolyásosabbak listájára, noha munkája heves bírálatok össztűzében áll. Méltatta a Nature Viktor Grohuvszkijt is. Az orosz tudós volt az, aki rátalált a cseljabinszki meteor legnagyobb, 570 kilogrammos darabjára.

Nyugalmazott csillagász is szerepel a listán: Michel Mayor 71 éves korában került a legbefolyásosabb tudósok közé azzal, hogy felfedezte az igencsak távoli Kepler 78b bolygót, amely a jelenlegi ismeretek szerint sűrűségét és méretét tekintve is a legjobban hasonlít a Földhöz. A tudós emellett számos technikai újítást is javasolt, így munkássága révén az elkövetkező öt évben valóban felfedezhetnek egy olyan Föld-szerű planétát, amelyen víz és élet lehet.

A napenergia befogására alkalmas cellák hatékonyságának növelése, egyúttal költségeinek csökkentése révén a listára került Henry Snaith fizikus, az Oxfordi Egyetem munkatársa, Kathryn Clancy antropológust pedig azért a megállapításáért ismerte el a folyóirat, amely szerint a női kutatókat - különösen a terepmunka során - sokszor éri szexuális zaklatás. Az antropológus sokkolta a tudóstársadalmat

Helyet kapott az összesítésben Naderev Sano Fülöp-szigeteki diplomata is, aki a novemberi varsói klímakonferencián felkavaró és megrázó beszédet mondott a hazájában a Haiyan tájfun után uralkodó állapotokról.