Az Északi-sarkvidék "sötétté válása" is melegíti a Földet: az Arktisz távolról sem olyan ragyogóan fehér már, mint egykor, mivel egyre több jég olvad az óceánba, és a jégtakaró így kevesebb napsugarat tükröz vissza - állapította meg egy új kutatás.
Mivel nagyobb a nyílt, sötét vízfelület, nyaranta kevesebb napfény tükröződik vissza, az egész bolygó több hőt nyel el, mint azt eddig feltételezték - derült ki az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmányból.
Az elnyelt hőtöbblet körülbelül akkora, mint a szén-dioxid üvegházhatásának egynegyede - közölte Ian Eisenman, a tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai Scripps Óceánkutató Intézet klímakutatója.
Az Északi-sarkvidék 1979 és 2011 között nyolc százalékkal lett "sötétebb" - derült ki Eisenman és munkatársai méréseiből. Az Arktiszt tenger borítja, felszínén állandó jégpáncéllal, amely nyáron zsugorodik, ősszel azonban újra visszafagy.
Az olvadás csúcsidőszakában, szeptemberben a jégtakaró 1979 óta évente átlagosan 90 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott. A hóborította jég többször annyi hőt ver vissza, mint az óceán nyílt, sötét víztükre. Ahogy több nyári napfényt nyel el a tengerfelszín, a vízhőmérséklet melegszik, így ősszel tovább tart a jégtakaró visszafagyása - hangsúlyozták a kutatók.
Míg korábbi kutatások számítógépes szimulációval modellezték a folyamatot, Eisenman és csoportja elsőként műholdfelvételekkel mérte fel a napfény-visszaverődés mértékét és a felhők szerepét a folyamatban. Elmondta: az eredmények alapján a korábban véltnél kétszer-háromszor is erősebben sötétedett az Északi-sarkvidék.
