"Számos városunk jövője a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó döntésüntől függ, de számításaink szerint úgy tűnik, hogy némelyek számára már túl késő" - magyarázta Ben Strauss, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában - azaz a PNAS-ban - megjelent tanulmány fő szerzője. Strauss szerint nehéz elképzelni, hogyan tudnák hosszabb távon megvédeni a floridai Miamit. Strauss szerint a mészköves talajra épült Miamit a tenger vízszintjének emelkedésétől a gátak nem tudnák megvédeni.

A Central amerikai civil szervezet tengerek szintjével foglalkozó részlegének alelnöke és társai szerint a délkeleti szövetségi államban, Floridában található a víz által veszélyeztetett legtöbb amerikai nagyváros. A tudósok a veszélyeztetett amerikai térségekre összpontosítottak, ahol jelenleg legalább 20 millió ember él, 40 százalékuk Floridában. A tanulmány szerint Florida után Kalifornia, Louisiana és New York állam forog a legnagyobb veszélyben. A zenéjéről és konyhaművészetéről ismert New Orleans máris süllyedőben van. Sokkal rosszabbak a kilátásai, mint Miamié - vélte Strauss.

A kutató szerint 4,9-9,9 méterrel emelkedik a tengerek szintje, ha 2100-ig semmi sem történik a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkentése érdekében. A vízszintnövekedés várható időpontját azonban Strauss nem tudta előre jelezni. New York városa szintén veszélyben van, a legrosszabb forgatókönyvek szerint a megaváros 2085 után már nem lesz lakható - vélik a kutatók.

A Climate Central honlapján elhelyezett kalkulátor segítségével nyomon követhető az általános felmelegedésnek az amerikai parti városokra gyakorolt hatása. A hónap végére várhatóan elkészül a világ városainak kalkulátora is. Egy határozott döntéssel azonban, amellyel 2050-re az 1950-hez közeli szintre lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, változtatni lehetne a dolgokon. A tanulmány szerzői kétfajta forgatókönyvet vázoltak fel. Az egyik szerint a szén-dioxid-kibocsátás nem változik, és továbbra is hozzájárul az Antarktisz gleccsereinek olvadásához, amely folyamat egyes tudósok szerint máris visszafordíthatatlan.

A másik szerint radikális fordulat következne be, amelynél a világ 2020-ban érné el a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát. Ez utóbbi forgatókönyv radikálisabb annál, amelyet a tervek szerint az EU ismertet a novemberi-decemberi párizsi klímakonferencián: 50 százalékos csökkentést irányoz elő 2050-re az 1990-es szinthez képest, valamint a "szénsemlegesség" bevezetését 2100-ig.