Az idei év változásai közül az egyik legnagyobb figyelmet kétségkívül a dohányzási tilalom váltotta ki, ami kimondja, hogy Magyarországon a legtöbb zárt közforgalmú helyen - így például kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, vonaton - tilos rágyújtani, és még külön helyiséget sem lehet kijelölni erre a célra. Amellett, hogy ez óriási előrelépés, aminek már régen itt volt az ideje, nem mellékes az sem, hogy százezreket kényszerít kisebbfajta életmódváltásra. Például az Üllői úti Corvin Söröző törzsközönségét.

Ez a talponálló a környéken mindig jól ismert volt arról, hogy körfűrésszel sem lehetne leválasztani a benne uralkodó fullasztó füsttől. Csütörtök kora este ide belépve olyat láttunk, mint még soha: kongott a hely, négy-öt öregúr iszogatott csak az egyik asztalnál, az itt szokásos egyetemista közeg sehol, szinte egy pisszenés sincs. Igaz, füst sem.

"Már tegnap is halál volt" - közölte a kocsmáros, hozzáfűzve, hogy jöjjünk ám holnap is. Ilyet itt még nem mondtak nekünk, de nem is kellett, hiszen a pult folytonos roham alatt állt.

Egy kerülettel arrébb, a Castro Bisztróval kapcsolatban is elkönyvelt tény volt, hogy aki ide belép, az készüljön fel a másnapi intenzív ruhamosásra (nem véletlenül nyitották meg nemrég a füstmentes részlegüket, nyilván igény volt rá).

Ezen a csütörtök estén azonban végre lehetett lélegezni és jobban érezni a spanyolos csicseriborsó ízét, mintha kicserélték volna sokak favorit poharazóját. Az emberek számán azonban nem mutatkozott meg a törvényi rendelkezés, nekünk is ugyanúgy asztalt kellett foglalnunk, mint máskor.

Hasonló jókat már nem tudunk elmondani a Mika Tivadarról. Mármint nem a létszámot, hanem a cigimentességet illetően: itt továbbra is megy a pöfögtetés, úgy látszik, ők a március végéig tartó türelmi időszakra játszanak, hiszen addig még nem büntetnek meg senkit, csak figyelmeztetik a renitenst.

A Doboz ugyan így hétköznap nem akkora sláger, mint egy szombat éjszaka, alig voltak páran, de a dohányzást tiltó papírok már kikerültek a falakra, nem is gyújtott rá senki sem a zárt falak között.

Valamennyi szórakozóhely előtt láttunk egyébként kivonuló dohányosokat, akik ezt úgy cselekedték meg, mintha mindig is ez lett volna a helyzet, semmi hőbörgés, semmi feszkó, csak egy öngyújtócsettintés, majd nyugodt nikotinbevitel. Igaz, ebben közrejátszhatott az enyhe január eleje is, de jönnek még kutya fagyok, mi pedig megyünk még, hogy megnézzünk ugyanígy néhány másik söntést is.