A Titanic elsüllyedése után száz évvel és a Costa Concordia felborulása után két hónappal mutatta be az AGCS biztosítótársasággal közösen a Tengerjárók Nemzetközi Kutatóközpontja vizsgálatainak eredményét, amik a tengereken, óceánokon bekövetkezett katasztrófákat vette szemügyre. "A tengerek ma biztonságosabbak, mint valaha, de új kockázati tényező van, amely ellen a hajózási iparnak hatékonyan el kell járnia: az ember lett a leggyengébb láncszem" - mondta el Sven Gerhard, az AGCS munkatársa.

Bizony, a tengeri hajózás terén keletkezett károk 75 százaléka az emberi hibák számos variációinak egyikére vezethető vissza. Ezek közé tartozik az elégtelen biztonságmenedzsment, a szűken mért legénység vagy a képzettség hiánya. Nagy problémát jelent a kifáradás is, különösen az olyan sűrű közlekedésű helyeken, mint a Keleti-tenger, ahol a legénységnek két bevetés között nagyon kevés pihenőidő jut - írja közleményében az AGSC.  Növeli a balesetek kockázatát a méret növekedésének trendje is: az egyre nagyobb hajóknál vész esetén nehezebb megoldani az evakuálást és a mentést.

A legtöbb balesetet felvonultató helyszínek a Dél-Kína, Indokína, Indonézia és a Fülöp-szigetek tengerei: 2001 és 2011 között innen származott a tengeri károk 17 százaléka. Ezt követi a Földközi-tenger keleti része és a Fekete-tenger 13 százalékkal, majd Japán, Korea és Észak-Kína 12 százalékkal. A Brit-szigeteknél is magas a balesetek száma (8 százalék).

A kalózkodás továbbra is veszélyt jelent a tengerek utasainak, elsősorban Szomália és Afrika déli csücske környékén, ahol 2011-ben összesen 28 hajót ért támadás. A kalózok miatt keletkező gazdasági károk értéke a biztosítótársaság szerint összesen mintegy hétmilliárd dollárra tehető.

A történelem hatalmas hajókatasztrófái általában a biztonság javításához vezettek, ez várható a Concordia esetében is - véli Gerhard. Erre szükség is van, hiszen a Titanic katasztrófája óta eltelt száz évben a világ kereskedelmi hajóflottája több mint százezer hajóra nőtt. Folyamatosan nő a tengerjáró hajók utasainak száma: 1990-től 2015-ig átlagosan évente 7,4 százalékkal. 2015-ben ez alapján várhatóan 22 millió utas tesz körutat egy óriáshajó fedélzetén. 2011-ben 19 millióan választották a pihenés és utazás ilyen formáját.