Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„A végrehajtás 2026-os határidejét figyelembe véve folyamatban van a magyar Helyreállítási Terv felülvizsgálata, ehhez kapcsolódóan informális egyeztetések kezdődtek a Nemzeti Hatóság és az Európai Bizottság között, a tervmódosítás hivatalos benyújtásának előkészítése érdekében” – szúrta ki a HVG a 2026-os központi költségvetéshez benyújtott egyik fejezeti kötetben.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében Magyarország számára mintegy 2,6 ezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 1,5 ezer milliárd forint hitel elérhető. Ez hatalmas summa, összehasonlításképp: a jövő évi büdzsé tervezete számszerűen 4,2 ezer milliárd forint hiánnyal tervez.
Pontosabban ennyi pénz lenne elérhető az RRF-ben. Mert bár az RRF-programokat Magyarország futtatja (vagyis a programok folyamatban vannak, a hazai kedvezményezettek a hazai költségvetés terhére hozzájutnak pénzekhez), az EU pedig a magyar Helyreállítási Tervet (HET) 2022 végére elfogadta, mindeddig Magyarország egyetlen darab kifizetési kérelmet sem nyújtott be, ami pénz beérkezett, az előleg volt.
Egy kis euró
AFP / Sven Simon / Frank Hoermann
Teljesíteni kellene a feltételeket
Ahhoz ugyanis, hogy a támogatásokhoz a tagállamok hozzáférjenek, teljesíteniük kell bizonyos előre vállalt feltételeket, úgynevezett szupermérföldköveket. Miközben a rendelkezésre álló idő egyre szűkösebb, az RRF ugyanis 2026 harmadik negyedévében zárul – mivel fizetési kérelmet csak a teljesítés után nyújthat be az állam, ez azt is jelenti, hogy a projekteket 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni.
A költségvetési tervezet mindenesetre 2026-ra sem számol érdemi bevétellel az RRF alcímen. A szöveg annyit jegyez meg, hogy „a tervmódosítás kimenetele érdemben befolyásolhatja az alcímen tervezett bevétel-kiadás prognózist”.
A tervmódosításra azonban lehet esély, az Európai Számvevőszék 2024 őszén publikált jelentése szerint nem csak Magyarország áll rosszul az RRF-lehívásokkal. A számvevőszék számos rendszerszintű problémát feltárt, például sok szabály és definíció nem egyértelmű, a tagállami szakapparátusokat túlterheli az RRF-fel járó plusz munka, stb.
Jöhetne a pénzeső, de a kormány sem számít rá
Magyarország nemcsak az RRF-pénzekhez nem fér hozzá jelenleg, de a jogállamisági követelmények nem teljesítése miatt a normál kohéziós források egy részéhez sem. A 2026-os költségvetés tervezetében az Uniós fejlesztések fejezet 2,68 ezer milliárd forintos deficittel számol – magyarán azzal, hogy az uniós fejlesztések kiadásai ennyivel haladják majd meg a bevételeket (amelyek jelentős részét a brüsszeli utalások kellene, hogy adják). Ez pedig egy jól látható összeg a költségvetésben, bőven lenne helye gazdaságélénkítésben, oktatásban vagy egészségügyben.
Lenne hova tenni pár ezer milliárd forintot
Veres Viktor
Mindezt úgy, hogy a magyar állam évek óta visszafogja az uniós programokat, ne kelljen túl sok kifizetést megelőlegezni a költségvetésből, mivel Brüsszelből csak csordogálnak az utalások, illetve egyáltalán nem garantálható, hogy a szóban forgó programok számláit ha Magyarország kiküldi, akkor Brüsszel majd fizet.
A költségvetési tervezethez mellékelt, 2029-ig előre tekintő prognózis alapján a kormány a következő évekre sem kalkulál azzal, hogy elkezdene dőlni Magyarországra az uniós pénz. Ami pedig amúgy akár indokolt lehetne, az RRF ugyebár 2026 végére fut ki, az aktuális (normál 7 éves) uniós finanszírozási ciklus pedig 2027-ig tart, igaz, utóbbi esetében még két további évig van mód a projektek lezárására.
