Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az ukrajnai háború káros hatásainak kivédését célozza Nagy Márton szerint a 2026-os költségvetés, amely ezúttal a háborúellenes „eposzi” jelzőt kapta, ha már az ideinél nem vált be a tavaly belengetett „béke” jelző. A miniszter amellett, hogy kiemelte, mennyire középpontba állítják a gyermekes családokat, a fiatalok és a nyugdíjasok támogatását, a munkaalapú társadalom megőrzését, felsorolta a jövő évi választásokra szóló osztogatásként (ami után nagy koppanás jöhet) értékelhető kormányzati intézkedéseket a családi adócsökkentéstől kezdve a 13. havi nyugdíj fenntartásán és a nyugdíjprémiumon át a hon- és rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzéig.
A miniszter közölte azt is, hogy gyorsuló gazdasági növekedésre számítanak (ahogy az elmúlt években mindig, de aztán sosem jött össze), majd jelezte, keményen fellépnek az áremelkedések ellen, és megerősítette az abbéli, eddig csak sejtetett kormányzati szándékot, hogy letörjék a nem támogatott gyógyszerek árát is, várhatóan patikabezárási hullámot kiváltva.
A 2026-os költségvetés mindezek mellett a béremelések költségvetése is – hangsúlyozta a tárcavezető, aki elmondta, jövőre 4,1 százalékos GDP-bővüléssel és 3,6 százalékos inflációval, valamint 3,7 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számolnak.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke számításokkal megalapozottnak értékelte a költségvetést, de jelezte, hogy a bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok úgy alakulnak, ahogy azt a javaslat indoklásában prognosztizálták.
Erről itt írtunk bővebben:
Jelezte azt is, hogy sok a bizonytalanság a 2025. és a 2026. év makrogazdasági folyamataiban, és
a globális és hazai tényezők alakulásában benne van a dinamikus fejlődés lehetősége, de a növekedés visszafogása is.
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke jelezte, hogy a kormány elfogadta a Költségvetési Tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelték, amivel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést is belevettek a tervezetbe. Jelezte ugyanakkor, a tervezet nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint 2 százalékponttal a 2024. november végén kötött minimálbér-megállapodásban rögzített értéket.
A költségvetéssel kapcsolatban felszólaló fideszes és KDNP-s szónokok nagyjából megismételték Nagy Márton érvelését, részletezték a költségvetés különböző tételeit, és egyikük sem hagyta ki a lehetőséget egy jó kis ukrajnázásra és brüsszelezésre, vagyis annak a kormányzati kampányüzenetnek a sulykolására, hogy Ukrajna uniós megsegítése, valamikori tagfelvétele a mi kárunkra történne. A költségvetésben egyébként magában is kizárólag a politikai szempontok számítanak, állapítottuk meg korábban.
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője és leendő vezetője szerint a 2026-os költségvetésből a tudatos társadalmi egyenlőtlenség politikája olvasható ki: az elit gazdasági érdekeit védi magyarok millióval szemben. A maga részéről adómentes minimálbért, a százmillió, illetve az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatásával kezdené, és jelezte, pártja közel száz módosító javaslatot fog benyújtani, például a családi pótlék megduplázásáról és a bérlakásépítésről.
Az MSZP-s Tóth Bertalan a békétlenség költségvetésének nevezte a büdzsét, amely tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, elmélyíti a lakhatási és szociális válságot, miközben milliárdokat költ propagandára és fegyverkezésre, jelezve, hogy közel 200 milliárd forintot terveznek költeni propagandára, miközben egészségügyi és kórházi beruházásokra 13,1 milliárd forint jut. Az oktatást is elhanyagolják szerinte, felújításra 4,3 milliárd forintot szánnak, miközben csak a mogyoródi Forma–1-es pálya felújítására is tízszer annyit: 43 milliárd forintot költenek.
Nekik is lesznek módosítóik, amik a családi pótlék emelését, az egészségügynek több pénzt, a szociális ágazatban dolgozóknak magasabb bért szeretnének, és 5 százalékos áfát az alapvető élelmiszerek esetében.
